Újabb
adatokra derült fény a Csatáry-ügyben. Balassa Zoltán történész
szerint bizonyos kassai, korabeli források szerint Veszprémben
letartoztatták Csatáryt, továbbá az is lehetséges, hogy Pécsen
20 évet kapott. Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják,
akkor az bizonyítékként szolgálhat az egykori gettó-parancsnok
ellen.
„Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő
börtönbüntetésre ítélték. Csatáry már a tárgyalás előtt megszökött”
– állította a hvg.hu-nak Balassa Zoltán, kassai történész
és újságíró.
A 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal központ 2011 őszén tett feljelentést.
A központ szerint Csatáry emberiség elleni bűncselekményt
követett el, amikor 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként
közreműködött közel 16 ezer zsidó deportálásában. Júliusban
a The Sun újságírói budai lakásában azonosították az idős
férfit, aki ekkor már a Wiesenthal központ náci háborús bűnösöket
tartalmazó listájának első helyén állt.
A budapesti ügyészség nem sokkal ezután
házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene.
A volt gettóparancsnokot július 31-én kihallgatták a Budapesti
Nyomozó Ügyészségen, Csatáry tagadta az ellene felhozott
vádakat.
Pécsen 20 évet kapott
„Hogy miképpen sikerült Csatárynak
Veszprémből megszöknie, azt egyelőre homály fedi”– mondta
Balassa Zoltán. Eddig azt lehetett tudni, hogy Csatáry László
az orosz megszállás elől 1944-ben a német csapatokkal együtt
menekült el Kassáról, majd a háború után hamis személyazonossággal,
magát jugoszláv állampolgárnak kiadva Kanadába költözött.
Balassa Zoltán elmondta, hogy Východoslovenská Pravda, az
akkori Csehszlovákia napilapja, 1945. 24-ei, vasárnapi száma
azt a közölte, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László
rendőrkapitányt, a lap a hírt az akkori csehszlovák hírügynökségtől
(ZAS - Zpravodajské agentúra Slovenska) vette át. Eszerint
viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról. „Érdekes,
hogy a letartóztatásról az akkori Magyar Távirati Iroda (MTI)
nem adott ki közleményt, ugyanakkor a veszprémi rendőrségen
ebből az időből valamilyen erre vonatkozó iratnak léteznie
kell ugyanúgy, illetve levéltárban”– mondta Balassa.
A kassai történész szerint, Görög Arthur, a kassai Zsidó
Tanács tagja is megemlékezik Csatáryról az 1960-as években
megjelent írásaiban. Ezekből is az derül ki, hogy a volt
gettóparancsnokot 1945-ban Veszprémben letartóztatták. Érdekes,
hogy ebben az írásban megemlíti azt is, hogy Csatáryt 20
év börtönbüntetésre ítélték Pécsen, ezt egyébként még eddig
más forrásból nem tudhattuk meg. Görög munkája, 1991-ben
megjelent Izraelben is A kassai zsidóság története és gallériája
címen. Ebben a munkában megismétli a pécsi ítéletre vonatkozó
szöveget, továbbá megemlékezik Csatáry kegyetlenségéről is.
„Csatáry gyakran keresett fel bennünket és folytonos rikoltozásával
és korbácsa hadonászásával rémítgette a szegény porig süllyedt
áldozatokat. Ha pedig úri kedvtelése úgy tartotta, akkor
még rájuk is sújtott és a bestia nem tett különbséget férfi
és nő között"–
írja Görög Arthur.
A bizonyító plakát
A Csatáry László elleni vizsgálatban
az eddigi legfontosabb bizonyítéknak az 1948-as kassai per
tekinthető, ahol a volt gettó-parancsnokot távollétében halálra
ítélték. Korábban arról szóló hírek láttak napvilágot, hogy
a szlovák levéltárakban nincs nyoma a rendőrparancsnok elítélésének,
június 26-án azonban előkerült a per teljes jegyzőkönyve
a halálos ítélettel és több szemtanú terhelő vallomásával.
A tanúk beszámolói egyértelműen alátámasztják Csatáry bűnösségét
és azt, hogy olyanokat is deportáltatott, akikre nem vonatkozott
a kitelepítési parancs, vagy mozgásképtelenek voltak.
Csatáry tagadja, hogy gettóparancsnok
lett volna, ám az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány
gyűjteményében talált 1944. május elsején keltezett hirdetmény
egyértelműen alátámasztja, hogy ez mégis így volt. A korabeli
„plakát” elrendeli Kassa területén a "zsidófajú egyének" elkülönítését és megállapítja a gettó területét, a hirdetmény alján szerepel
Csatáry László neve is – derül ki az Index augusztus 1-i
cikkéből.
Az eddigieken túl, ha valóban sikerülne
bebizonyítani, hogy Pécsen is elítélték az egykori rendőrfogalmazót,
akkor ez alátámaszthatja bűnösségét, továbbá a Magyarországon
lévő korabeli dokumentumokból új fejlemények is kiderülhetnek. hvg.hu
|