A
háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry Lászlónak
több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég meggyanúsította
- mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gellért Ádám
nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközpont "Kőrösmező 1941" kutatócsoport vezetője, a lex-Biszku kidolgozója, amikor ismertette a témában
frissen feltárt magyar és szlovák levéltári iratokat.
A kassai levéltár adatai alapján a városi gettóból 1944.
május 15. és június 2. között csaknem 12 ezer embert deportáltak
Auschwitzba. A helyi vasútnál dolgozók korábbi vallomásai
több mint 15.700 deportáltról szóltak, ám erre vonatkozó
hiteles feljegyzést nem találtak - hangsúlyozta Gellért
Ádám.
A sajtótájékoztatón több olyan dokumentumot is bemutattak, amelyen Csatáry László
aláírása alatt "gettóparancsnok" titulus
szerepel. (Csatáry László a Magyar Hírlapnak néhány napja azt nyilatkozta, "a deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer
jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség, hanem a németek diszponáltak".)
Gellért Ádám, aki idén áprilisban kezdett levéltári kutatásokat a témában, azt
mondta: nem áll rendelkezésre olyan írásos dokumentum, amely bizonyítaná, hogy
a Csatáry László ellen 1948-ban, Csehszlovákiában lefolytatott perben halálra
ítélték volna a férfit.
A nemzetközi jogász a felelősséggel kapcsolatban emlékeztetett a háborús bűnösök
nürnbergi pereiben képviselt amerikai álláspontra, amely szerint "a
bűnös parancs továbbítása is bűncselekmény". (Csatáry László múlt heti ügyészségi kihallgatásán tagadta bűnösségét, de érdemi
vallomást tett a 68 évvel ezelőtt Kassán történtekről, a többi között hivatkozott
arra is, hogy parancsot teljesített, a kötelességét végezte.)
Gellért Ádám hozzátette: Csatáry László ügyében lényegesen több bizonyíték áll
rendelkezésre, mint a tavaly bizonyítottság hiányában felmentett Képíró Sándor
perében. Mint elmondta: a tavaly ősszel elhunyt Képíró Sándor csendőr százados
ellen mindössze egyetlen tanúvallomás alapján emeltek - háborús bűncselekmény
elkövetése miatt - vádat.
A Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff július közepén a budapesti
ügyészségen járt, bizonyítékot adott át Hetényi Gábor ügyésznek arra vonatkozóan,
hogy Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az
ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte
valamennyiüket meggyilkolták. Gellért Ádám kutatásai szerint Csatáry László 1941-ben
Kecskeméten dolgozott.
Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a szerdai
sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "céljuk
nem az ítélkezés vagy a felmentés, hanem hiteles dokumentáció bemutatása Csatáry
tevékenységéről".
Csősz László, az emlékközpont munkatársa elmondta: példátlan gyorsasággal, alig
56 nap alatt jelölték meg és gyűjtötték össze a vidéki zsidókat, majd további
56 nap alatt csaknem 440 ezer embert deportáltak. Ez nem sikerülhetett volna
a magyar közigazgatás kollaborációja nélkül - fogalmazott a kutató.
A háborús bűntettel gyanúsított 97 éves Csatáry Lászlót egy héttel ezelőtt helyezte
házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Gellért Ádám nemzetközi jogász dolgozta ki az úgynevezett lex-Biszkut, amely
elévülhetetlennek minősíti az emberiesség elleni bűncselekményeket, és lehetővé
teszi a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözését. A
parlament tavaly év végén hozott döntésével vonnák felelősségre az 1956-os forradalmat
követő megtorlások politikai megrendelőit, köztük Biszku Bélát, aki 1957 és 1961
között belügyminiszter volt.
bacsmegye.hu
|