Gellért
Ádám nemzetközi jogi szakértő keddi lapunkban felvetette:
alapos, minden érintett állami szervet bevonó vizsgálatnak
kell kiderítenie, miként fordulhatott elő, hogy a súlyos
bűnök elkövetésével vádolható kassai gettóparancsnok tizenöt
éven keresztül háborítatlanul élt Magyarországon.
A jogász lapunknak nyilatkozva annak kapcsán vetette fel
egy ilyen átfogó vizsgálat szükségességét, hogy kiderült:
a kassai gettó egykori parancsnokaként működő (ma) 97 éves
Csatáry László (képünkön) 1996-ban minden gond és számonkérés
nélkül hazatérhetett Magyarországra, miután Kanadában az
állampolgárságát megvonó eljárás indult ellene háborús
múltja elhallgatása miatt.
Csatáryt, akit jelenleg kínzással elkövetett háborús bűntettel gyanúsít a Budapesti
Nyomozó Ügyészség, 1948-ben távollétében Csehszlovákiában
halálra ítélték. Vádlói és a vád tanúi szerint ő volt a kassai
gettó parancsnoka és ekként 15 700 zsidó deportálását irányította,
emellett a túlélők szerint „pusztán önszorgalomból” vadásztatott
a vegyes házasságban élő zsidókra is.
Csatáry keddi, háromórás ügyészségi kihallgatásán ügyvédje szerint tagadta, hogy
a kassai gettó parancsnoka lett volna. A kihallgatáson egyébként
újabb bűncselekmények elkövetésével nem gyanúsították meg,
csupán az eddig ellene felsorakoztatott bizonyítékokról kérdezték.
Tény ugyanakkor, hogy amikor 1948-ban
távollétében kötél általi halálra ítélték, ő már úton volt
Németországon keresztül Kanadába, ahol 1955-ben állampolgárságot
kapott. Majd 41 évvel később háborús szerepének elhallgatása
miatt megfosztották volna az állampolgárságától, az eljárást
meg is indították ellene, de nem várta meg a hatósági procedúra
lezárását, hanem „hazamenekült”.
Ügye annak idején nagy port kavart Kanadában, sokat cikkeztek róla az újságok,
elvileg tehát akár a kanadai sajtóból is értesülhettek a
hatóságok Csatáry múltjáról, de semmi nem utal arra, hogy
akkor bárki is foglalkozott volna vele.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot:
végeztek-e a tárca irányítása alatt álló szervek, illetve
azok jogelődjei például nemzetbiztonsági kockázatelemzést
Csatáry hazatelepülésekor? Egyáltalán, egy halálra ítélt
háborús bűnös hazatelepülése jelent-e a hatályos szabályozás
szerint bárminemű nemzetbiztonsági kockázatot? A tárca szerkesztőségünkhöz
eljuttatott írásos válasza szerint Csatáry László konzuli
jogsegély eljárás eredményeként tért vissza Magyarországra,
mely eljárásnak nem része a nemzetbiztonsági kockázat vizsgálata,
és önmagában az el nem évülő háborús bűntettért jogerősen
halálra ítélt személy visszatelepülése nem jelent nemzetbiztonsági
kockázatot.
A magyar jog szerint 1990 óta a hazatérés
nincs engedélyhez kötve – folytatódik a tárca írásos válasza
–, alapvető emberi jog, hogy az állampolgárok az állampolgárságuk
szerinti államba bármikor hazatérhetnek. Nem kötelesek megindokolni
döntésüket, így a Belügyminisztériumnak és az irányítása
alá tartozó szerveknek sincs oka, módja és lehetősége vizsgálni
azt.
Arra a kérdésre, hogy akár a kanadai
sajtóból is értesülhettek volna Csatáry előéletéről, a tárca
válaszában leszögezte: „A Belügyminisztérium és az irányítása
alá tartozó szervek nagy valószínűséggel nem kaptak kanadai
sajtófigyelőt”.Mindehhez – a Csatáry kiadatását sürgető szlovákiai
nyilatkozatokra reagálva – a BM hozzátette: az államok büntető
igénye értelemszerűen független az elkövető állampolgárságától. nol.hu
|