Gettóparancsnokként
szerepel Csatáry László neve egy 1944 májusi kassai hirdetményen,
mely elrendeli többek között, hogy keresztények nem érintkezhetnek
zsidókkal, üzletek nem szolgálhatnak ki zsidókat és a gettó
területén csomagot sem lehet fogadni. Csatáry tagad.
Amikor a Budapesti Nyomozó Ügyészségen kedden ismét kihallgatták a háborús bűntettel
gyanúsított Csatáry Lászlót, a 97 éves férfi cáfolta, hogy
gettóparancsnok lett volna. Ügyvédje azt is elmondta, védence
nem írt alá ilyen titulussal semmilyen dokumentumot.
Elrendeli az elkülönítést
Ellentmond ennek az Index birtokába jutott, 1944 május elsejei
keltezésű hirdetmény, melyet névtelenséget kérő kutató
forrásunk az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány
gyűjteményében talált. A dokumentum a Páva utcai Holokauszt
emlékközpont anyagai között is megtalálható, igaz, nincs
kiállítva.
A hirdetmény elrendeli Kassa területén
a "zsidófajú egyének" elkülönítését és megállapítja a gettó területét.
Felhívja a gettó területén élő "keresztény fajú" lakosság figyelmét arra is, hogy azonnal költözzenek ki, mert a gettóparancsnokság
személyi- és vagyonbiztonságukat nem garantálja tovább.
Lakásába senki sem fogadhat be zsidókat
"
Elrendelem, hogy a Gettó területén lakó keresztény fajú egyének
az ott lakó zsidó fajú egyénekkel nem érintkezhetnek" -
olvasható a szövegben, mely kiköti azt is, a gettóban lévő
üzletek, iparosok, üzemek zsidókat nem szolgálhatnak ki,
lakásába senki nem fogadhat be zsidókat és élelmiszert sem
adhat nekik.
A hirdetmény alapján a zsidók a gettóban
nem tartózkodhatnak az utcán, lakásuknak csak az udvarra
nyíló ablakait tarthatják nyitva. "Minden zsidó fajú egyén köteles állandóan a lakásán tartózkodni!" Megtiltja azt is, hogy zsidók csomagokat, pénzt vagy levelet fogadhassanak a
gettóban. Keresztények kérelmeikkel közvetlenül is fordulhatnak
a gettóparancsnoksághoz, zsidók viszont csak a zsidótanácson
keresztül. A hirdetményt 1944-ben kiplakátolták a kassai
utcákra és az újságokban is megjelent.
Felelős kiadó
A plakát alján felelős kiadóként (f.k.) Csatáry László rendőrfogalmazó,
gettóparancsnok neve látható.
A hirdetmény 1944. május elsején jelent meg, az ezt megelőző napok hírei után
viszont már semmiképpen sem volt újdonság. Egy április 27-ei
felvidéki újságcikk szól arról, hogy zsidók a téglagyári
területen kívül nem tartózkodhatnak, kivéve a mentességet
élvezők, április 28-án pedig pontosították azt is, a világháborús
zsidó hadiárvákra és hadiözvegyekre sem vonatkozik a kivétel
– mondta az Indexnek Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász.
A belügyminisztériumi utasítások alapján gettósításokat jellemzően
a rendőrség irányította, a csendőrségnek inkább védelmi feladatai
voltak.
Csatáry a Magyar Hírlapnak adott interjúban
arról beszélt, "tipikus közigazgatási munkát végzett", például útleveleket állított ki rendőrségi fogalmazóként 1942 és 1944 között.
Némettudása miatt pedig egyfajta összekötő lett a németek
és a rendőrség között. Az ügyet kutató Gellért Ádám korábban
azt mondta, ez utóbbi önmagában igaz, de Csatáry valójában
rendkívül fontos ember volt.
Összekeverték valakivel?
A deportálást végrehajtó hatóságokat egy hármas bizottság
vezette, melynek a helyi csendőr- és rendőrparancsnok mellett
egy SS-százados volt a tagja. A bizottság Gellért megfogalmazása
szerint élet és halál ura volt Kassán, és a parancsait
Csatáry közvetítette a tényleges parancsvégrehajtók felé.
Csatáry szervezte a gettó lakóinak áttelepítését a téglagyárba,
a bevagonírozások idején pedig ott állt a rámpán, és ő
döntött, hogy ki, mikor, milyen ütemben kerüljön be a vagonokba.
Több tanúvallomás is arról számolt be, hogy kegyetlen,
szadista ember volt.
Csatáry tagadja azt is, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje
szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összetéveszthették
valakivel.Szerinte erre utal az is, hogy a tanúvallomásokban
szereplő fekete egyenruhát a német hadsereg katonái és nem
a magyar rendőrség tagjai hordtak.
15 éve élt Budapesten, júliusban hallgatták
ki
A Budapesti Nyomozó Ügyészség júliusban vette őrizetbe és
hallgatta ki először Csatáryt. A 97 éves férfit emberek törvénytelen
kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. A
háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó börtönre is
ítélhetik. Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter ugyanakkor
azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást
Szlovákiában folytatnák le.
Csatárynak a háborús bűnösök felkutatásával
foglalkozó Simon Wiesenthal Központ adatai szerint kulcsszerepe
volt abban, hogy körülbelül háromszáz zsidót Kassáról az
ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán
szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry
1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több
mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében
is.
A gyanúsított az utóbbi 15 évben Budapesten élt, mióta hazatért Kanadából. Ügye
akkor került elő, amikor a Sun című brit lap cikket írt arról,
megtalálták a legkeresettebb háborús bűnöst.
Csatáry mellett szombaton szimpátatüntetést
tartottak nagyjából száz fő részvételével, ahol jelen volt
Novák Előd jobbikos parlamenti képviselő is. A tüntetők azt
mondták, nem hisznek abban, hogy Csatáry valóban bűnös. index.hu
|