Egyetlen
mondat olvasható a Csatáry László ellen 1944 őszén elkövetett
sikertelen merényletről azokban az iratokban, amelyeket a
múlt héten találtak meg a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézetében
(ÚPN). Zsurovsky Zoltán, maga a merénylő beszélt a perben,
amely a háborús bűntettekkel meggyanúsított magyar rendőrtiszt
ellen és távollétében, 1948. június elején zajlott le. Csatáryt
kötél általi halálra ítélték.
Mikulás Jesenskynek, a Sme szlovák napilap kassai munkatársának sikerült megtalálnia
a már elhunyt férfi egyik lányát, özvegy Likér Mártát (képünkön),
a jelenlegi kelet-szlovákiai megyeszékhelyen élő, hetvenegy
esztendős nyugdíjas pedagógust. – Nem szeretném a régi sebeket
feltépni, fájdalmas emlékekkel tovább rontani amúgy is ingatag
egészségi állapotom – szabadkozott sokáig megkeresésünkre
a korához képest fitt asszony. Aztán mégiscsak engedett a
kérlelésnek.
„A merénylő az édesapám, Zsurovsky Zoltán volt, aki 1944 őszén a Városháza udvarán
levő Palota moziból kilépő Csatáryra lőtt, de célt tévesztett.
Tette évtizedekig hétpecsétes titok volt a családunkban.
Szüleink nyilván saját szenvedéseik, egy szörnyű kor felidézésétől
akartak megkímélni bennünket. Húszéves voltam, amikor az
édesapám nem sokkal a születésnapom után négyszemközti beszélgetésünkön
bevallotta, hogy egyszer az életében ölni akart. Azt is elárulta,
hogy miért. Édesanyja, az én egyik nagymamám, született Guttman
Ida, zsidó volt, a férje viszont hívő katolikus. A nyilas
hatalomátvétel után híre ment városunkban, hogy a kegyetlenségei
miatt rettegett Csatáry a vegyes házasságokban élő zsidókra
is vadászik. Őket is a gettóba, majd a haláltáborokba hurcoltatja,
holott ezt tudomásom szerint még az akkori törvények sem
követelték meg. A nagymamám elrejtőzött, de valaki feljelentette.
Csatáry azonnal a téglagyári gettóba, majd marhavagonba hajtotta.
Édesapám elkeseredésében emiatt akarta őt agyonlőni”.
A merénylet nem sikerült. A város
legismertebb fogtechnikusaként és az Imperial Szálló közkedvelt
dzsesszdobosaként Zsurovsky életében sosem fogott fegyvert
a kezébe, máig nem tudni, honnan szerzett pisztolyt. Tette
után elmenekült, de rejtekhelyét besúgták. A Gestapo pribékjei
kegyetlenül megkínozták, aztán Csatáry elé vitték, aki azt
üvöltötte: „Engem akartál megölni, de te döglesz meg!”, majd
feltuszkolták a legelső induló transzportra. mno.hu
|