|
20
amerikai kongresszusi képviselő írt levelet Áder Jánosnak
és Orbán Viktornak a Csatáry-ügy „teljes körű és gyors” lefolytatását
kérve. A levélírók „a lehető legnyomatékosabban” kérik „a
hírhedt náci háborús bűnös" haladéktalan felelősségre vonását.
A csoport vezetője Jerrold Nadler new yorki demokrata képviselő és az aláírók
között mindkét párthoz tartozó politikusok megtalálhatók.
A levélírók „a lehető legnyomatékosabban” azt kérik a magyar
vezetőktől, „tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy „a
hírhedt náci háborús bűnöst, Ladislaus Csizsik-Csatáryt”
haladéktalanul felelősségre vonják Magyarországon, miután
„nemrég a nyomára bukkantak Budapesten”.
A levél felsorolja a Csatáryval kapcsolatban ismertté vált vádakat, majd emlékeztetnek
rá, hogy Csatáry „igazi gyáva emberként a háború után elmenekült
a felelősségre vonás elől, és hazugsággal leplezve múltját,
Kanadában telepedett le. 1997-ben, miután kiderült a múltja,
újra menekülnie kellett, és azóta is szökésben áll” – írják
az amerikai kongresszusi képviselők.
Az aláírók szerint az a tény, hogy Csatáry évtizedekkel ezelőtt követte el a
bűneit, „nem ad, és nem is adhat okot arra, hogy ne lépjenek
fel ellene. A második világháború óta eltelelt sok-sok év,
amely során szabadságban és méltóságban élvezhette az életét,
ugyanazok az évek, amelytől oly sok zsidót megfosztottak.
… Bár nem tudjuk semmivé tenni a holokauszt tragédiáját,
biztosíthatjuk azt, hogy ezekért a borzalmakért felelős gonosz
emberek megkapják büntetésüket” – írják a képviselők, akik
szerint a Csatáryhoz hasonló személyek felelősségre vonásával
„az elveszett életek előtt tisztelgünk és nem engedjük, hogy
feledésbe merüljön az, ami történt.”
Jerrold Nadler a Brooklyn és Manhattan egy részét is magába foglaló 9-es számú
new yorki választókörzet képviselője 1992 óta a washingtoni
kongresszusban. A 20 aláíró között van többek között Howard
Berman kaliforniai képviselő, aki Tom Lantos után vette át
a kongresszus külügyi bizottságának elnöki tisztét és Tom
Marino pennsylvaniai republikánus képviselő is. Nemzetközi jogász: Csatárynak több lehet a felelőssége...
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry
Lászlónak több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég
meggyanúsította - mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján
Gellért Ádám nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközpont "Kőrösmező 1941" kutatócsoport vezetője, a lex-Biszku kidolgozója, amikor ismertette a témában
frissen feltárt magyar és szlovák levéltári iratokat. Közben
kiderült, hogy nincs meg Kassán a Csatáry ellen hozott
1948-as eljárás ítélete.
A kassai levéltár adatai alapján
a városi gettóból 1944. május 15. és június 2. között csaknem
12 ezer embert deportáltak Auschwitzba. A helyi vasútnál
dolgozók korábbi vallomásai több mint 15.700 deportáltról
szóltak, ám erre vonatkozó hiteles feljegyzést nem találtak
- hangsúlyozta Gellért Ádám.
A sajtótájékoztatón több olyan dokumentumot is bemutattak,
amelyen Csatáry László aláírása alatt "gettóparancsnok" titulus
szerepel. (Csatáry László a Magyar Hírlapnak néhány napja
azt nyilatkozta, "a deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer
jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség,
hanem a németek diszponáltak".)
Gellért Ádám, aki idén áprilisban kezdett levéltári kutatásokat a témában, azt
mondta: nem áll rendelkezésre olyan írásos dokumentum,
amely bizonyítaná, hogy a Csatáry László ellen 1948-ban,
Csehszlovákiában lefolytatott perben halálra ítélték volna
a férfit.
A nemzetközi jogász a felelősséggel kapcsolatban emlékeztetett
a háborús bűnösök nürnbergi pereiben képviselt amerikai
álláspontra, amely szerint "a
bűnös parancs továbbítása is bűncselekmény". (Csatáry László múlt heti ügyészségi kihallgatásán tagadta bűnösségét, de érdemi
vallomást tett a 68 évvel ezelőtt Kassán történtekről,
a többi között hivatkozott arra is, hogy parancsot teljesített,
a kötelességét végezte.)
„A gettó területén a legnagyobb szigorúság és tettleges bántalmazások voltak.
Ezeket a tettleges bántalmazásokat korbáccsal a tábor parancsnoka
végezte, ennek a tábornak dr. Csatáry László r.s. fogalmazó
volt. A táborparancsnok elrendelte a gettó területén különböző
munkálatok elvégzését szerszám nélkül, például földásás,
amit a kezünkkel kellett elvégezni, téglahordás stb. A
gettó területén nem hallgattak meg senkit, és ha valakinek
valamilyen panasza volt, akkor a zsidótanácshoz kellett
fordulni, és ez a tanács közvetített a hármas bizottság
tagjaival. Amikor Csatáry a gettó területén megjelent,
pánikszerűen menekültek előle és az egész gettó lakósai
előtt köztudomású volt annak szadista természete.”
Weiszer Rózsi tanúkihallgatási
jegyzőkönyv, 1945.
Gellért Ádám hozzátette: Csatáry László ügyében lényegesen
több bizonyíték áll rendelkezésre, mint a tavaly bizonyítottság
hiányában felmentett Képíró Sándor perében. Mint elmondta:
a tavaly ősszel elhunyt Képíró Sándor csendőr százados
ellen mindössze egyetlen tanúvallomás alapján emeltek
- háborús bűncselekmény elkövetése miatt - vádat.
A Simon Wiesenthal Központ vezetője,
Efraim Zuroff július közepén a budapesti ügyészségen járt,
bizonyítékot adott át Hetényi Gábor ügyésznek arra vonatkozóan,
hogy Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300
zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt
deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket
meggyilkolták. Gellért Ádám kutatásai szerint Csatáry László
1941-ben Kecskeméten dolgozott.
Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a szerdai
sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, "céljuk nem az ítélkezés vagy a felmentés, hanem hiteles dokumentáció bemutatása
Csatáry tevékenységéről".
Csősz László, az emlékközpont munkatársa elmondta: példátlan
gyorsasággal, alig 56 nap alatt jelölték meg és gyűjtötték
össze a vidéki zsidókat, majd további 56 nap alatt csaknem
440 ezer embert deportáltak. Ez nem sikerülhetett volna
a magyar közigazgatás kollaborációja nélkül - fogalmazott
a kutató.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a háborús bűntettel gyanúsított 97 éves Csatáry
Lászlót egy héttel ezelőtt helyezte házi őrizetbe a Budai
Központi Kerületi Bíróság.
Gellért Ádám nemzetközi jogász dolgozta ki az úgynevezett
lex-Biszkut, amely elévülhetetlennek minősíti az emberiesség
elleni bűncselekményeket, és lehetővé teszi a kommunista
diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözését.
A parlament tavaly év végén hozott döntésével vonnák felelősségre
az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit,
köztük Biszku Bélát, aki 1957 és 1961 között belügyminiszter
volt.
Közben kiderült, hogy nem tartalmazza a Csatáry László ellen 1948-ban lefolytatott
eljárás ítéletét az a perdokumentáció, amelyet Szlovákia
állami archívumában őriznek Kassán - közölte a szlovák
belügyi tárca csütörtökön.
Emília Kocisová, a szlovák belügyminisztérium sajtóosztályának
munkatársa szerint a volt csendőrtiszt elleni egykori
eljárás peranyaga 48 oldalas, és 1986-ban a kassai kerületi
bíróságról került az archívumba. A peranyagban megtalálható
a feljelentés, az elfogató parancs, a tanúvallomások
jegyzőkönyvei és az a levelezés, amelyet a bíróság az
ügyben érintett intézményekkel folytatott, valamint a
kiszabott büntetést és annak indoklását tartalmazó úgynevezett "büntető
levél" is, ám a dokumentumköteg nem tartalmazza magát az ítéletet.
A belügyminisztérium közlése szerint a perdokumentáció
valószínűleg már annak az archívum munkatársai általi
átvételekor sem tartalmazta az ítéletet, mivel a halálbüntetést
kirovó ítéleteket külön tárolták. "A
bírósági gyakorlat szerint akkoriban 50 évig vagy még
annál tovább is meg kellett őrizni a periratokat, és
mivel ez nagyon hosszú idő, még mielőtt a peranyagot
az archiválták, az ítéletet máshová helyezték el" - közölte a pozsonyi belügy, amely ezt a megállapítását azzal is alátámasztja,
hogy a kassai népbíróság peranyagainak 90 százalékából
hiányzik az ítélet. Az ítéletet tartalmazó dokumentum
csak azokban a perdokumentációkban szerepel, amelyeknél
végül érvénytelenítették az ítéletet.
A héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége
(ÚZZNO) bejelentette: indítványozni fogja az erre illetékes
szlovák szerveknél, hogy azok kérvényezzék Magyarországtól
Csatáry László Szlovákiába való kiadatását. A szervezet
szerint a kiadatás egyik lehetséges jogalapját az szolgálhatná,
hogy Csatáry ellen "jogerős
ítélet van érvényben" Szlovákiában. atv.hu
|
