|
Egy
brit bulvárlap hajtotta fel a Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb
náci háborús bűnösét. Csatáry Lászlóra a túlélők úgy emlékeznek
vissza, mint aki kutyakorbáccsal verte a zsidókat. A vád
szerint a most 97 éves férfi több mint tizenötezer zsidó
deportálásában segédkezett.
A Sun brit bulvárlap azt állítja, Budapesten megtalálta a
legkeresettebb világháborús bűnöst, Csatáry Lászlót. Az
újság riportere fotókat is készített a most 97 éves Csatáryról,
ezeken egy korához képest jó passzban levő férfi látható.
Csatáry ügye akkor került újra a figyelem központjába, amikor a Simon Wiesenthal
Központ áprilisban kiadta éves jelentését. Ebben a férfi
Ladislaus Csizsik-Csatary néven szerepelt a tíz legkeresettebb
náci háborús bűnös között, a lista elején. A központ szerint
Csatáry 1944 tavaszán a Magyar Királyi Rendőrség kassai parancsnokaként
nagyban hozzájárult 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásához.
A haláltábort csak néhány százan élték túl, a túlélők beszámolói
szerint Csatáry szadista ember volt, aki kutyakorbáccsal
verte a deportálására váró zsidókat, arra kényszerített őket,
hogy puszta kézzel ássanak a fagyott földben, és parancsot
adott arra, hogy aki menekül, azt le kell lőni.
Alsónadrágban nyitott ajtót
A Sun is a Simon Wiesenthal Központtól kapott információkat
a férfi hollétéről, és meg is találták Budapesten Csatáryt,
akit követtek is, amikor a férfi kimozdult otthonról. A
Sun leírja, hogy Csatáry villamossal egy közeli plázába
ment, ahol egy jobboldali újságot vásárolt, majd két órán
át beszélgetett egy vörös hajú nővel. Ezután bevásárolt,
és két szatyorral hazament.
A lap megpróbált beszélni Csatáryval, aki alsónadrágban nyitott ajtót a riporternek,
ijedten viselkedett, és nem engedte be az újságírót. „Nem,
nem. Menjen el” – mondta, amikor a riporter a múltjáról kérdezte.
Amikor a riporter visszakérdezett, tagadja-e, amivel vádolják,
Csatáry annyit mondott: „Nem tettem meg, menjen el innen”
– majd becsukta az ajtót.
A Sun több bizonyítékot talált arra, hogy a férfi valóban Csatáry. Az idős ember
pár hete elköltözött, de előző helyén „Csatáry papaként”
ismerték szomszédjai, és új lakhelyén a csengőn ugyan Smith
név szerepel, de a postaládán a „Smith L Csatary” felirat.
Ezenkívül a lap azt állítja, a férfi kanadai akcentussal
beszélte az angolt, ami szintén gyanús. Csatáry ugyanis a
világháború után elmenekült Kassáról – 1948-ban távollétében
halálra ítélték Csehszlovákiában –, majd Kanadában bukkant
fel, ahol évtizedekig élt Montrealban és Torontóban műkereskedőként.
Amikor 1997-ben rájöttek a kilétére, Kanada megvonta tőle
az állampolgárságot, és jogi lépéseket tett, hogy kitoloncolja
a háborús bűnöst.
Ezt megelőzve azonban Csatáry elmenekült az országból, és másfél évtizedre újra
eltűnt. Csatáry kanadai ügyvédei egyébként azzal védekeztek,
hogy a férfinak csak korlátozott szerepe volt a kassai zsidók
deportálásában.
Vizsgálják a bizonyítékokat
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetője, Efraim Zuroff
egy informátorra hivatkozva már áprilisban jelezte, hogy
Csatáry ma Magyarországon, Budapesten él. A jelentésre
akkor a Budapesti Nyomozó Ügyészség is reagált: közölte,
hogy tavaly szeptember óta nyomoznak Csatáry ügyében, de
akkor még az adatgyűjtésnél tartottak, senkit nem hallgattak
ki gyanúsítottként az ügyben.
Efraim Zuroff Az Utolsó Esély Akció
– küzdelem a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért
című könyve magyar nyelvű kiadásának bemutatóján éppen a
héten beszélt Budapesten. Elmondta, hogy hét elején a főügyészségen
járt, és azt kérte, akadályozzák meg, hogy Csatáry elmeneküljön
Magyarországról. Az igazgató közölte, hogy talált Ausztráliában
egy kassai túlélőt, akinek – állítása szerint – kilenc rokonát
Csatáry küldte halálba – írja a Hetek.hu.
A háborús bűnösöket üldöző központ üdvözölte a Sun riportját, és reményét fejezte
ki, hogy a történtek után a budapesti ügyészség lépni fog,
és igazságszolgáltatás elé állítja Csatáryt. A Sun azt írja,
az általa talált bizonyítékokat átadta az illetékes hivatalnak,
a lap újságírói találkoztak dr. Hetényi Gáborral, a Budapesti
Nyomozó Ügyészség ügyészével. A Fővárosi Főügyészség főügyész-helyettese,
dr. Varga Jenő elmondta a lapnak, hogy zajlik a nyomozás,
az ügyészség tanulmányozza a kapott információkat.
Próbáltunk kommentárt kérni a Budapesti
Nyomozó Ügyészségtől, de azt a választ kaptuk, hogy vasárnap
nincs senki, aki nyilatkozni tudna.
Akik szabadlábon vannak
A Simon Wiesenthal Központ hét legkeresettebb náci háborús
bűnöse jelenleg Csatáry mellett:
Gerhard Sommer, német származású,
93 éves, volt SS-főtiszt, 560 olaszországi civil kivégzésével
vádolják. Egy idősek otthonában él Hamburg mellett.
Vlagyimir Katrijuk, ukrán származású,
90 éves, a vád szerint részt vett a hatinyi mészárlásban.
Kanadában él.
Zentai Károly, magyar származású,
90 éves, a vád szerint részt vett a budapesti zsidóüldözésben,
halálra vert harmadmagával egy 18 éves zsidó fiatalembert.
Ausztráliában él.
Sören Kam, dán származású, 90 éves,
a háború idején az SS Viking Divízió nevű dán erőszakszervezet
önkéntese volt, egy antifasiszta lap főszerkesztőjének meggyilkolásával
vádolják. Németországban él.
Ivan Kalymon, ukrán származású, 91
éves, a lvivi (ma Ukrajna) gettót felügyelő csendőr volt,
a vád szerint részt vett a deportálások szervezésében és
kivégzésekben is. John Kalymon néven több mint hatvan éve
az Egyesült Államokban él, de tavaly januárban kiutasították,
és megfosztották amerikai állampolgárságától is. Ennek ellenére
továbbra is az országban maradt, mert még nincs ország, amelyik
befogadja.
Algimantas Dailide, litván származású,
88 éve, Litvániában tartóztatott le zsidókat és lengyel ellenállókat,
a foglyokat a nácik kivégezték. Bár 2006-ban börtönbüntetésre
ítélték Litvániában, nem kellett börtönbe vonulnia egészségi
állapota miatt. Jelenleg Németországban él.
Helmut Oberlander, ukrajnai német
származású, 88 éves, tagja volt egy náci halálkommandónak.
Kanadában él. index.hu
|
