Csatáry
László 95 éves, és információk szerint Budapesten él. A férfi
a legkeresettebb náci háborús bűnös, aki különösen kegyetlenül
bánt az emberekkel.
Csatáry Lászlót a legkeresettebb náci háborús bűnösök listájának első helyére
tette a Simon Wiesenthal Központ. A szervezet jeruzsálemi
vezetője a The Jerusalem Postnak elmondta, a 15 700 zsidó
deportálásáért felelős, egykori kassai rendőrparancsnokot
nemrég Budapesten látták felbukkanni. „95 éves és még mindig
autót vezet" – nyilatkozta Efraim Zuroff, aki reméli, a magyar hatóságok segítenek mielőbb
bíróság elé állítani – ahogy jelentésükben hivatkoznak rá
– „Ladislaus Csizsik-Csatary"-t.
Egy magát megnevezni nem kívánó informátor
vette észre Csatáryt Budapesten – ezt már a Hír24-nek nyilatkozta
Efraim Zuroff. Hangsúlyozta, még ő maga sem tudja, hogy ki
ez a bizonyos informátor. Az igazgató elmagyarázta, szervezetük
három szempont szerint rangsorolja a háborús bűnösöket: az
egyik a parancsnoki felelősség mértéke, a másik, hogy mekkora
az elkövetett bűn hordereje, harmadrészt, hogy a bűnös személyesen
részt vett-e gyilkosságban. A Wiesenthal Központ a még bíróság
elé citálható háborús bűnösöket sorba véve, e szempontok
alapján döntött úgy, hogy Csatáry László került a lista elejére.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptember óta nyomoz Csatáry László ellen.
Skoda Gabriella szóvivő elmondta, a nyomozáshoz az alapot
Zuroff feljelentése szolgáltatta. Még senkit sem hallgattak
ki az ügyben, az adatgyűjtésnél tartanak.
Izrael magyarországi nagykövete a médiából értesült Csatáry László ügyéről, de
egyelőre nem kívánta kommentálni azt. Ilan Mor – szóvivőjén
keresztül –annyit azonban elárult, nincs kétsége afelől,
hogy a magyar és az izraeli kormány hamarosan egyeztetni
fog a náci háborús bűnössel kapcsolatban.
Csatáry László 1944-ben a kassai gettó rendőrparancsnoka volt. Korabeli beszámolók
alapján a gettóban nap, mint nap verték a rabokat, néhányan
bele is haltak. A nagyjából 450 kassai túlélő egyike így
ír Csatáryról: „Állandóan kutyakorbáccsal verte az embereket.
Amikor eszébe jutott, bement a blokkba, és akit ott talált,
azon végigvert a korbáccsal." Egy másik túlélő szerint Csatáry volt az, aki kiadta az utasítást, hogy a rabok
kézzel ássák az árkokat – ez az intézkedés úgy tűnik, még
a németeknek is sok volt, mert pár napon belül a parancsot
visszavonatták vele.
A kegyetlen magyar rendőrtiszt tagja volt ezenkívül annak a különbizottságnak
is, melyet a Nyilas Párt hozott létre, hogy megtisztítsák
a Felvidéket az úgynevezett nemkívánatos személyektől. Erre
a listára került fel Harcsar Anton sárosi születésű katolikus
pap is, aki ezt írja Kassán éltem című könyvében:
„November 2- án két barátommal – egyik
Vyrostko Jozef zsidó tanár volt – nálam kártyáztunk, amikor
két civil fegyveres rendőrségként bejelentkezve letartóztatott,
közölték, hogy melegen öltözzem. A közeli Flórián utcai egyemeletes
házba vezettek, mely korábban zsidó gyerekotthon volt, ahol
Várkoly detektív fogadott, kipipázta nevemet. November 8-
ig voltam itt összegyűjtve kb. 150 emberrel, akik között
eltávolított vezető funkcionáriusok, zsidó származásúak,
szociáldemokraták, stb. voltak. Ellátás nem volt, de hozzátartozók,
ismerősök hozhattak be enni. Ketten voltunk csak szlovákok,
miután egy- kettőt elengedtek. Negyedik nap bejött 20 fogvatartott
közé dr. Csatáry egy gestapós kíséretében, széles gesztussal
mondta: Alle sind Komunisten. Egyikünk sem tiltakozott, mert
a nyers jogtalanság miatt nem volt értelme."
A Wiesenthal Központ információi szerint
Csatáry a második világháború után Kanadába emigrált, de
a 90-es években fény derült háborús bűneire, így 1997-ben
megfosztották állampolgárságától. Csatáry ekkor önkéntesen
elhagyta Kanadát és visszatért Magyarországra. napiaszonline.hu
|