|
A
Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt
el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt
Csatáry László ügyében Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal
Központ vezetőjének feljelentése alapján – közölte az MTI-vel
a Fővárosi Főügyészség. Skoda Gabriella szóvivő szerint a
nyomozás során a feljelentésben foglaltakkal kapcsolatos
adatgyűjtésnél tartanak.
Az ügyészség eddig nem hallgatott ki senkit gyanúsítottként az ügyben, de törvényből
fakadó kötelezettsége, hogy a hozzá beérkező feljelentéseket
érdemben elbírálja. Amennyiben azok tartalma alapján valamely
bűncselekmény gyanúja állapítható meg, dönteni kell a nyomozás
elrendeléséről – közölte Skoda Gabriella.
A Simon Wiesenthal Központ izraeli lapok által csütörtökön ismertetett éves jelentéséből
kiderült: újabb három személyt vettek fel a legkeresettebb
tíz náci háborús bűnös listájára, köztük egy magyart is,
a 95 éves Csatáry Lászlót. Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi
igazgatója Csatáryt a körözöttek listájának élére helyezte.
Tudomása szerint a férfi idén Magyarországon bukkant fel,
és Budapesten él. Reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok
haladéktalanul bíróság elé állítják. A közelmúltban egyébként
arról kapott levelet a magyar ügyészségtől, hogy megnyitották
az ügyben a vizsgálatot.
A The Jerusalem Post és a Haarec című
izraeli lapok azt írták, hogy a három ember közül kettő Kanadában,
Csatáry László pedig Magyarországon él. Ő is Kanadába emigrált
a háború után, de 1995-ben fény derült háborús szerepére,
és megfosztották kanadai állampolgárságától. Ezután elhagyta
az országot.
HIRDETÉS
160
A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán
Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint
15 ezer zsidó ember Auschwitzba deportálásában. Vladimir
Katriuk egy ukrán katonai alakulat élén állt, amely tömeggyilkosságokat
követett el Fehéroroszországban a második világháború alatt.
Az ukrajnai születésű, német nemzetiségű Helmut Oberlander
egy mozgó megsemmisítő csoport (Einsatzgruppe) tagjaként
Dél-Ukrajnában gyilkolt meg nagy számban zsidó embereket.
A közelmúltban egy másik, a Simon
Wiesenthal Központ által ugyancsak háborús bűnösnek tartott
magyar férfi, az időközben elhunyt Képíró Sándor egykori
csendőr százados pere váltott ki nagy nemzetközi visszhangot.
Több helyen is utaltak rá: Képíró a magyar szélsőjobb támogatását
élvezi. A 97 évet élt férfi neve ugyancsak szerepelt a tíz
legkeresettebb náci háborús bűnös listáján. A volt csendőr
elleni eljárás 2008-ban a Wiesenthal-központ igazgatója és
a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb ügyész közös
kezdeményezésére indult. A nyomozás során azt kellett tisztázni,
hogy Képírónak milyen szerepe volt az 1942. január 21-e és
23-a között Újvidéken tartott razziák során elkövetett törvénytelen
kivégzésekben. Az ügyész vádat emelt, de a Fővárosi Bíróság
tavaly nyáron bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet
hozott.
A bíró a döntést azzal indokolta,
hogy az akkor történtek ma már alig rekonstruálhatók, így
Képíró vétkessége sem bizonyítható. Nem egyértelmű ugyanis,
hogy a gyilkosságokat valóban a volt csendőr alárendeltjei
követték el, akiknek a többségét az egykori százados valószínűleg
nem ismerte alaposan. Emiatt is igen nehéz megállapítani,
hogy Képíró valóban szóba jöhet-e felbujtóként. De még az
sem bizonyos, hogy a vérengzést egyáltalán a csendőrök hajtották
végre – érvelt a bíró –, mert akkor határvadászok is razziáztak,
akik ugyancsak kakastollat viseltek. Ugyanakkor a vádlott
javára írta, hogy megakadályozta egy szálloda tulajdonosának
kivégzését. nol.hu
|
