Minden eddiginél többen, mégis politikai intrikákkal fűszerezve sikerült megemlékezni az újvidéki razzia áldozatairól. A vajdasági fővárosban a vérontás 70. évfordulóját a szerbségen belüli ellentétek árnyékolták be, a tények egyoldalú beállítása már csak hab a tortán. Január 23-án, hétfőn emlékeztek meg az újvidéki razzia hetvenedik évfordulójáról. Helyi lapok beszámolói szerint minden eddiginél többen vettek részt az eseményen, a mintegy 2 ezres tömegben jó része fiatal volt. Az ünnepélyt a paroszláv egyház szervezte, pontosabban szólva ki is sajátította: a városi és tartományi vezetőket a magyar és izraeli nagykövettel egyetemben a duna-parti emlékmű közelébe sem engedték. Vita a szerb egyházi és világi felek között A városvezetés és a szerb paroszláv egyház nézeteltérése nem újkeletű, a bácskai püspökség múlt hét csütörtökön kiadott közelménye újabb tanúbizonyságot adott erről: eszerint továbbra sem voltak hajlandóak Igor Pavlicic demokrata párti polgármesterrel együtt ünnepelni. A klerikusok szerint ugyanis maga a városvezetés zárta ki magát a megemlékezés előkészítéséből. Ezzel szemben viszont Aleksandar Jovanovic az ünnepély kisajátításáról beszélt, veszélyesnek tartva a szerb társadalom klerikalizálódását, ami szerinte ellentétes az ország szekuláris alkotmányával. Elmondása alapján az egyes történelmi évfordulókra történő megemlékezéseket az állam kötelessége megszervezni, az egyház legfeljebb társszervezőként működhet közre. Éppen ezért magyarázatot követel az esemény végkimeteléről a szerb egyház pátriárkájától, ugyanis a 70 évvel ezelőtti események kiváltó oka is a ,,miénk - övéik" megkülönböztetésben rejlik. Nem szólalt meg a közös hang Visszatérve a hétfői megemlékezésre, a közös kezdeményezés hiányát a zsidő hitközösség is szóvá tette: noha a razzia során a szerbek és zsidók voltak a célpontok, az újvidéki zsidó közösség nemcsak, hogy nem vett részt a szervezésben, de Izraeli nagykövete - a magyarral egyetemben - csak a megemlékezés után koszorúzhatta meg szoborcsoportot. Ugyanakkor számos vitatható kijelentés is elhangzott a rendezvényen: Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal központ képviseletében kiemelte, hogy a 70 éve történ események jóvátetele az igazságszolgáltatás és a megemlékezés útján történhet meg, noha szerinte az elsővel komoly gondok vannak Magyarországon - utalt a Képíró-per kimenetelére. Irinej pátriárka beszédében pedig a vérengzést jóval nagyobbnak nevezte, mint amit valamikor Attila, hun vezér csapatai okoztak (sic!). Felesleges hangsúlyozni, hogy a Vajdaságban miért problémásak az ehhez hasonló kijelentések, még akkor is, ha nincsen mögöttes tartalma - noha az esetek többségében van. Éppen a saját sérelmek túlzott, míg a többieket ért szenvedés alulbecslése nehezíti a közös párbeszédet és megemlékezést. Sok esetben a bűnök elismerése is hiányzik, nemhogy a szándék a megoldás keresésére.

netriport.hu