|
A
náci megszállás mentette meg a börtönből. Most pedig úgy
fest, mintha feltámadtak volna a nácik, akik újra felmentették
őt tettei alól, mondta Effraim Zuroff.
Bizonyítottság hiányában mentette fel a háborús bűntett
elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr századost
első fokon a Fővárosi Bíróság. A büntetőeljárást a nemzetközi
média szoros figyelemmel kísérte – az ítélettel több
száz cikk foglalkozott külföldön. Az ítélet a szerbeket
is meglepte – az atv.hu helyszíni tudósítójának még az
ítélethirdetést megelőzően azt nyilatkozták szerb újságírók,
hogy Képíró elitélésre számítanak. Az egyik újságíró,
Sarita Matijevic szerint a büntetőeljárásnak máig tartó
üzenete van, jelesül az, hogy a háborús bűnösöket el
kell ítélni – ez pedig különös jelentőséggel bír a Balkán
számára napjainkban is.
Az ítélethirdetést követően a tárgyaláson részt vevő szerb főügyész, Vlagyimir
Vukcsevics úgy vélekedett, hogy nem történt „igazságszolgáltatás”.
Hiszen, hangsúlyozta a főügyész, mindenkit el kell ítélni,
aki háborús bűnt követ el, mivel ezek a bűnök ugyanis nem
évülnek el. Efraim Zuroff szerint nevetséges ítélet született,
nem logikus a döntés, ezért egyetért a szerb főügyésszel,
hogy fellebbeznek. Zuroff hozzátette: "Magyarországon Képírót a náci megszállás mentette meg a börtönből. Most pedig
olyan helyzet állt elő, mintha feltámadtak volna a nácik,
akik újra felmentették őt tettei súlya alól".
A mértékadó orosz lapok közül a Kommerszant és a Regnum hírügynökség is érdemben
foglalkozott Képíró perével. A Kommerszant mindenféle kertelés
nélkül „Tanúk hiányában felmentették a nácit” című írásban
számolt be az eseményekről. A lap – a vádiratból idézve –
közölte, hogy mintegy 1200 ártatlan civilt – zsidókat, cigányokat
és szerbeket – lőttek bele a jeges folyóba a fasiszták, 36
személy haláláért pedig Képíró személyesen felelős. A Kommerszant
szerint Aribert Haim halála, valamint Iván (!) Demjanjuk
elítélését követően Képíró lett a legkeresettebb náci háborús
bűnös a Simon Wiesenthal Központ listáján. Az orosz lap emlékeztet:
Képírót már 1944-ben elítélték civilek elleni gyilkosságok
miatt, de a Szálasi Ferenc által vezetett náci párt hatalomra
kerülését követően szabadon engedték, így ő – álnéven – Argentínába
tudott szökni.
A hétfői ítélethirdetést követően
egy novi sadi túlélő, Edita Gavasznki azt nyilatkozta a Kommerszantnak,
hogy „Képíró nem vett részt személyesen a mínusz 30 fokos
hidegben a kivégzésekben. Egy fűtött irodából adta az utasításokat,
ő volt a parancsnok”. A Nácizmus Nélküli Világért elnevezésű
emberi jogi mozgalom a Regnum.ru orosz hírügynökséghez eljuttatott
közleményében azt írta, arra számítanak, hogy a „Képíró-per
lehet az egyik utolsó, ha nem a legutolsó hangos büntetőeljárás
náci bűnösökkel szemben”. A Regnum tudósítója beszámolt arról,
hogy Képíró Argentínából hazatérve Budapesten lakott, egy
zsinagógával szemben. A hírügynökség azt is megemlítette,
hogy 2008-ban nem tárgyalta ügyét a bíróság, ellenben 2009-ben
vádat emelt az ügyészség, miután Szerbia újabb bizonyítékokat
adott át a magyar hatóságoknak. A Regnum tudósítója szerint
Képíró ártatlannak tartja magát, és „nyugodt lelkiismerettel
alszik”, Efraim Zuroff pedig alaptalannak tartja az ítéletet.
A Regnum kitér arra is, hogy a Wiesenthal Központ igazgatóját az is felháborította, hogy az ítéletet hangos ováció kísérte a tárgyalóteremben.
Az amerikai The New York Times is
komolyabban foglalkozott a perrel – a lap kitért arra is,
hogy Képíró ügyét még februárban felkarolta a „szélsőjobboldali
Jobbik”. A cikk szerzője, Nicholas Kulish hozzátette: „Magyarországon
komoly jobbratolódás történt az elmúlt években. 5 évvel ezelőtt
úgy tekintettek a Jobbikra, mint egy marginális szervezetre,
mára azonban már ott ülnek az európai és a nemzeti parlamentben
is”. A szerző szerint a 97 éves Képírót már két ízben bűnösnek
találták, most azonban felmentette a bíróság, amely azt bizonyíthatja,
hogy a vádhatóságnak komoly nehézséget jelent bizonyítékokat
találnia a háborús bűnökkel vádolt személyekkel szemben ennyi
évvel a Második Világháborút követően.
A francia hetilapok (Le Nouvel Observateur,
Le Point és L’Express) online változatai a nemzetközi hírügynökségek
tudósításai alapján számoltak be a perről, a Europe1 kereskedelmi
és a France Info hírrádiók az Agence France-Presse híréből
pedig azt emelték ki, hogy a Simon Wiesenthal Központ munkatársa,
Ana Frenkel szerint az ítélet „nem volt váratlan, ugyanis
a magyar társadalom továbbra sem képes szembenézni múltjával”.
A német Spiegel online ezzel szemben váratlannak minősítette
a volt csendőr százados fölmentését: a német magazin szerint
a per arra mutat rá, hogy komoly nehézséget jelent a több
évtizeddel ezelőtti rémtettek feldolgozása. A Süddeutsche
Zeitung pedig azt mondta a bírósági eljárásról, hogy az nagy
hullámokat vert Magyarországon, ugyanis a vádlott védelmét
anyagilag támogatta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amelyet
a „jobboldali-populista Jobbik párt tart fenn”.
Képíró ügyvédje, Zétényi Zsolt szerint "szemenszedett
valótlanság" a Süddeutsche Zeitung és a The New York Times információira alapozott állítás,
miszerint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat anyagilag támogatja
Képíró Sándor védelmét, és a Jobbik áll a szolgálat mögött.
Az ügyvéd közölte, hogy ő valóban elnöke a Nemzeti Jogvédő
Szolgálatnak, de ezt az ügyet Képíró Sándor megbízása alapján
látja el, tiszteletdíjat kizárólag a volt csendőrtől kap
és fogad el.
Mindenesetre most Zétényi (is) megfellebbezte
a Fővárosi Bíróság hétfői ítéletét, ami első fokon bizonyítottság
hiányában mentette fel a háborús bűntett elkövetésével vádolt
Képírót, ugyanis az ügyvéd szerint a bíróságnak a bűncselekmény
hiányát kellett volna megállapítania. Emlékeztetőül: Varga
Béla bíró az ítélethirdetés második napján, azt mondta, hogy
az eljárás során csak aggályokat és kételyeket lehetett megállapítani,
a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem lehet
a vádlott terhére értékelni. Falvai Zsolt ügyész a tárgyaláson
fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint
megalapozatlan, indoklása több helyen következetlen.
atv.hu
|
