A
háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr
százados
korábbi, ügyészségen tett vallomásainak felolvasásával folytatódott
az ellene indított büntetőper pénteken a Fővárosi Bíróságon.
A bizonyítási eljárás Képíró Sándor korábbi, az ügyészségen
tett vallomásainak felolvasásával folytatódott. A 2010
októberében tett ügyészi nyilatkozat szerint Képíró Sándor
1942. január 20-án érkezett Újvidékre, járőrparancsnok
lett. Aznap Gaál Lajos csendőr alezredes eligazítást
tartott, amelyen Képíró is részt vett. Az ügyészség szerint
a parancsnok hangsúlyozta: nem szabályszerű razzia veszi
kezdetét, hanem tisztogatás, amelyben jogtalanul is használhatnak
fegyvert, sőt ez kívánatos is.
A vádlott ezt aggályosnak találta, ezért kérte az utasítás
írásba foglalását. Gaál ezt megtagadta arra hivatkozva,
hogy ilyet nem szokás írásban kiadni. Az ügyészség szerint
Képíró tisztában volt a razziával kapcsolatos elvárásokkal,
a körülményekbe belenyugodott.
Az ügyészség szerint január 22-én Grassy József vezérőrnagy
(akkor ezredes) eligazítást tartott, amelyen Képíró is
részt vett. Grassy szerint a felettesek elégedetlenek voltak
a razzia eredményeivel, ezért arra utasította az állományt,
hogy "ha
másnap polgári egyének járkálnak át a felállított kordonokon,
akkor végig kell golyószóróval lőni az utcát, és az ablakokból
leselkedő embereket is le kell lőni".
Az ügyészség szerint a vádlott irányítása alatt vették
őrizetbe egy testvérpárt, és később kivégezték őket. A
gyűjtőhelyen megjelent egy rokonuk, egy rendőr, aki megpróbálta
elérni Képírónál, hogy a testvéreket elengedje, a vádlott
azonban nem teljesítette a kérést. Képíró tudta, hogy a
tisztogatás célja emberek törvénytelen kivégzése, ezért
fizikai bűnsegéddé vált.
Ezután az ellene folytatott perről írt nyilatkozatát olvasta
fel a bíró. Eszerint 1943-ban a vezérkari főnökség különbírósága
elé került, ahol hűtlenségi ügyeket tárgyaltak. Azt írta:
kérték, hogy rendes hadbíróság előtt vonják felelősségre
őket, de ezt elutasították. A vád kollektív vád volt, amit
a magyar büntető törvénykönyv el sem ismer. Szerinte az
újvidéki megtorlást a honvéd vezérkar rendelte el, csendőrök
nem voltak jelen a Duna-parton végrehajtott kivégzéseknél.
Tíz év fegyházbüntetést szabtak ki rá, ami ellen nem lehetett
fellebbezni. Később Horthy Miklós kormányzó pertörlést
rendelt el az ügyben.
A bíróság felolvasott egy 2010 decemberében kelt jegyzőkönyvet
is, amikor az ügyészség újabb gyanúsítással élt. Eszerint
Képíró Nagy János főhadnaggyal ellenőrizte a beosztottak
tevékenységét, amikor találkoztak egy körülbelül harminc
fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság
tehergépkocsija is. A vádlott megkérdezte a járművezetőt,
elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött foglyokat
elviszi a kivégzőhelyként megjelölt strandra. Miután erre
a gépkocsivezető ráállt, a foglyokat felparancsolták a
platóra, majd a kivégzőhelyen megölték őket. Képíró erről
azt mondta: nem tudja, kicsoda Nagy János, nem találkozott
vele.
Amikor a Nagy János 1948-ben felvett vallomását tartalmazó
jegyzőkönyvet elé tárták, a védője azt mondta: egyrészt
jogtörténeti tény, hogy akkoriban súlyos befolyás alatt
álltak a kihallgatottak, másrészt személyes érdekellentét
is felfedezhető Nagy és Képíró között, tekintettel arra,
hogy Nagy János vallomásában beszámolt arról, hogy Képíró
meghiúsította a szállótulajdonos család kivégzését, amit
ő tervezett el.
A bíró ezután felolvasta Nagy János vallomását is, eszerint
Képíróval együtt volt, amikor találkoztak egy csoport fogollyal
és egy gépjárművel. Szerinte Képíró volt az, aki arra kérte
a sofőrt, hogy vigye a foglyokat a kivégzőhelyre. Nagy
János a kivégzés tényét jelentette Képírónak, ő ezt tudomásul
vette.
A megmentett családdal kapcsolatban Nagy azt mondta: úgy
hallotta, hogy a családot ki kell irtani, mert anyagilag
támogatták a partizánmozgalmat, a végrehajtás pedig az
ő feladata lesz. Miután parancs volt arra, hogy annak a
háznak a lakóit, ahol fegyvert találnak, a helyszínen ki
kell irtani, elhatározta, hogy egymás után két razziát
fog tartani, és az első alatt fegyvereket rejt el a családnál.
A fegyvereket egy razziázó honvédnek adta, és kérte, hogy
rejtse el őket. A honvéd később jelentette neki, hogy amikor
kiment a családhoz, a valószínűleg razziát tartó Képíró
nem engedte be őket.
A tárgyalás jövő kedden folytatódik.
atv.hu
|