A
volt csendőr százados ellen háborús bűntett elkövetése miatt
vádat emelt a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A 95 éves férfi
1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia
során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött
ártatlan zsidók, romák és szerbek kivégzésében.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője
hétfőn az MTI-vel azt közölte: a vádirat szerint
K. Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken
tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként
közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen
kivégezésében. A büntetőeljárás a Fővárosi Bíróságon
folytatódik - áll a közleményben. Képíró Sándort
2009. szeptember 14-én gyanúsította meg háborús
bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a
bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte
el. Mint írták, a rendelkezésére álló adatok szerint
1942. január 23-án a K . Sándor vezette járőrosztag
tagjai - a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított
parancs alapján - az "újvidéki
tisztogatás" során négy civilt lelőttek. A gyanúsított cselekménye a büntető törvénykönyv
szerint "egyéb háborús bűntettnek" minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Az ügyészség akkor indítványozta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését a gyanúsítottal
szemben, ezt azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság
elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy a
férfi esetében nem kell a szökéstől tartani, illetve
arra: a férfit ebben az ügyben 1944-ben már elítélték,
és mivel senkit nem lehet kétszer ugyanazért elítélni,
a mostani eljárás megalapozatlan. A végzés ellen
az ügyészség fellebbezett. A Fővárosi Bíróság (FB)
az MTI megkeresésére akkor azt közölte: a férfi büntetőügyében
az FB helybenhagyta az első fokon hozott végzést,
és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen
járt el, amikor nem rendelt el kényszerintézkedést
a gyanúsítottal szemben. A bíróság a megalapozott
gyanúval kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapítást
mellőzte arra hivatkozással, hogy a gyanúsított ügyében
1944-ben hozott ítéletet ismeretlen eljárás keretében,
nem rendkívüli perorvoslati eljárásban semmisítették
meg, az abban foglalt tényállást nem lehet ítélt
dolognak tekinteni - tette hozzá az FB. Vagyis, az FB végzésében kimondta, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja
Képíró Sándort, mivel nincs ügyében jogerős bírósági
ítélet, ezzel pedig megismételte másfél évvel ezelőtt
hozott döntését. Az FB ugyanis 2007 elején már végrehajthatatlannak
nyilvánította a Képíró Sándor csendőr százados ellen
1944-ben meghozott ítéletet. Az FB megállapította,
hogy „Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős
elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység
érdekében használt semmisségi panasz folytán született
új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították
és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal
korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez
a megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást
eredményezett a jövőre nézve” - mondta ki akkor a
bíróság.
Miután a tízévi fegyházbüntetést
kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát
vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés
is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak
intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak
nyilvánította - olvasható az FB 2007. február 19-i
keltezésű végzésében.
nol.hu
|