Megszüntette a Simon Wiesenthal Központ vezetője ellen rágalmazás
miatt indított büntetőeljárást a Pesti Központi Kerületi
Bíróság tegnap, mert a magánvádló, Képíró Sándor egykori
csendőr százados nem jelent meg a tárgyaláson.
A ma már 96 esztendős Képíró azért tett feljelentést, mert
Efraim Zuroff azt állította róla, hogy részt vett az
1942-es újvidéki vérengzésben, majd 1944-ben zsidók deportálásában.
A volt csendőr ezt tagadja. A hajlott korára és betegségére
hivatkozva maradt távol, ám a bíróság a Zétényi Zsolt
ügyvéd által beterjesztett igazolási kérelmet elutasította.
A döntés nem jogerős.
„Nem bántam meg, az nekem kötelességem volt”, hangoztatta az egykori újvidéki
események kapcsán Képíró az október 9-i első tárgyaláson.
Tehát nem tagadja, hogy valóban ott szolgált, amikor a
honvédség és a csendőrség több ezer embert – civileket
és gyerekeket is – fogdosott össze és lőtt a Dunába. 1943
végén eljárást indítottak, és a katonai bíróság Képírót
– aki az akkori tényállás szerint saját kezűleg egyetlen
embert sem ölt meg, mert a felsőbb utasításra vérengzéssé
fajult razziákat a beosztottjai hajtották végre – hűtlenség
miatt két hónappal később tízévnyi szabadságvesztéssel
sújtotta.
Az ítéletet Magyarország német
megszállása után hatályon kívül helyezték, s a százados
ismét szolgálatba állhatott. Ám 1946-ban másodszor is elmarasztalták.
A verdikt már 14 év börtön volt. Képíró azonban akkor már
nem tartózkodott az országban: a szovjet csapatok elől
Ausztriába menekült, ahonnan Argentínába távozott, és ott
élt egészen 1996-os hazatelepüléséig.
HIRDETÉS
Az ügyben 2006-ban Zuroff a magyar
hatóságokhoz fordult. A Wiesethal Központ szerint Képíró
– akit 1200 ember megöléséért tartanak felelősnek – a legkeresettebb,
még élő háborús bűnösök közt van. Ezt követően a bíróság
először azt vizsgálta, hogy végrehajtható-e az 1944-es
ítélet, és 2007-ben másodfokon is arra a következtetésre
jutott, hogy az semmis, és annak alapján nem lehet a volt
csendőrt bebörtönözni.
Az ügyészség 2009 szeptemberében
Képírót egyéb háborús bűncselekmények elkövetésének vádjával
őrizetbe vette, ám a bíróság még a lakhelyelhagyási tilalom
elrendelését is szükségtelenül súlyosnak tartotta. Megállapították,
hogy az egykori csendőr ügyét korábban jogerősen elbírálták,
és újabb bizonyítékok felkutatására nincs esély, a bűncselekmény
gyanúja sem állapítható meg. Másodfokon kimondták: a gyanú
megalapozott, és helye van a büntetőeljárásnak, mert Képírót
korábban hűtlenség miatt ítélték el, s most háborús bűncselekmény
miatt járnak el vele szemben.
A nyomozás ma is tart, és Képírót
folyamatosan hallgatják ki – tájékoztatott Skoda Gabriella,
a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Arra vonatkozóan, hogy
mikor várható az ügy lezárása, a szóvivő nem kívánt találgatásokba
bocsátkozni. nol.hu
|