|
Betegségre
és idős korára hivatkozva nem jelent meg Képíró Sándor azon
a tárgyaláson, amit ő maga indított rágalmazás ügyében, ezért
a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön megszüntette
az eljárást. A 96 éves férfi Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal
Központ képviselője ellen tett feljentést, utóbbi ugyanis
azt állította róla, hogy háborús bűnös, részt vett az úgynevezetett
hideg napok néven elhíresült Bácskai vérengzésben 1942-ben,
illetve 1944-ben a délvidéki deportálásokban.
A 96 éves Képíró betegsége és idős kora miatt nem jelent
meg a csütörtök reggeli tárgyaláson, és mivel előzetesen
ezt nem jelezték, Vadász Viktor bíró az eljárás megszüntetése
mellett döntött. A bíró utalt rá, hogy idős kora ellenére
az előző tárgyaláson meg tudott jelenni a magánvádló, ügyvédje
szerint azonban akkor „egészségét kockáztatva vett erőt magán”,
erre most azonban nem volt képes. A büntetőeljárásról szóló
törvény azonban kimondja, hogy a bíróság az eljárást megszüntetheti,
ha a magánvádló (jelen esetben Képíró) a tárgyaláson nem
jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul
nem menti ki.
2006-ban a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff levélben
fordult a magyar hatóságokhoz a korábban
már többször elítélt egykori csendőr százados
újvidéki mészárlásban betöltött szerepével
kapcsolatosan. Képíró részt vett 1942-ben
a magyar hadsereg és csendőrség háromnapos
újvidéki razziájában, aminek során több mint
3300 szerbet, zsidókat, gyerekeket és egyéb
„gyanús személyeket” lőttek agyon, majd löktek
a fagyott folyón ütött lékekbe. Képíró még
1943-ban azt vallotta, hogy elöljárója az
első eligazítás alkalmával egyértelműen fogalmazott:
„tisztogatás van, és minden szemetet le kell
úsztatni”. Képírót és társait már 1944-ben,
valamint 1946-ban is elítélte a bíróság,
a férfi azonban megúszta a büntetést és emigrált.
Képíró 1996-ban tért vissza Magyarországra.
A
2006 augusztusában elindított ügyben csak
2009. szeptember 14-én tudott dönteni a Budapesti
Nyomozó Ügyészség, ekkor gyanúsította meg
háborús bűnök elkövetésével Képíró Sándort.
A folyamat elhúzódásában az is szerepet játszott,
hogy időbe telt, míg eldöntötte a Fővárosi
Bíróság, hogy az 1944-es ítélet végrehajtható-e
egyáltalán. 2007-ben a bíróság végül az ítélet
végrehajthatatlanságát mondta ki – egy 1944-es
semmisségi határozatra hivatkozva.
Az
ügy akkor vett újabb fordulatot, mikor a
volt csendőr százados becsületsértésre hivatkozva
visszaperelte a Zuroffot, és még az Emberi
Jogok Európai Bíróságához is felterjesztette
ügyét a Nemzeti Jogvédő Alapítvány segítségével,
az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6.
szakaszára hivatkozva, mert indoklása szerint
az ellene folyó rágalomhadjárat többek között
az egykori csendőrségre is rossz fényt vet. atv.hu
|
