Malcolm
McCusker közlését a Sydney MorningHerald című ausztrál újság,
illetve az ABC televízió ismertette. Az ügyvéd tudatta a
bírósággal, hogy bár ezért nem követelnek kártérítést, soha
nem volt indokolt védencét kiadatási őrizetbe helyezni. Zentai
az idén sikerrel fellebbezett az ellen a belügyminiszteri
döntés ellen, hogy kiadható Magyarországnak. Kiadatását Brendan
O,Connor ausztrál belügyminiszter 2009. november 12-én hagyta
jóvá, miután az illetékes ausztrál bíróságok megállapították,
hogy fennállnak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei
fellebbezést nyújtottak be a szövetségi bírósághoz a miniszteri
döntés ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait
Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán
kihallgatni akarták. Ezenkívül a kormány nem vette figyelembe
a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál
állampolgárként 60 évig példamutató életet élt - érveltek.
A Neil McKerracher vezette perthi szövetségi bíróság július
elején azzal az indokkal adott helyt a fellebbezésnek, hogy a belügyminiszternek módja lett volna másképp is dönteni,
de ez ügyben rosszul tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja
nem indokolja a kiadatás elrendelését - állapította meg McKerracher.
A magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az
MTI kérdésére áprilisban azt közölte, hogy a vádemelés nem
feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének. A gyanú
szerint Zentai 1944 novemberében Budapesten két társával
megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt
a bántalmazásba. Zentai ártatlannak vallja magát, azt állítja,
hogy a kérdéses időpontban nem volt Budapesten. A magyar
állam 2005 tavaszán kérte Zentai kiadatását. Ezt követően
tartóztatták le Perthben. Az ausztrál igazságszolgáltatás
hosszú eljárás végén helyt adott a magyar kérelemnek, és
Zentait tavaly októberben kiadatási őrizetbe helyezte. December
közepén azonban egészségi állapota miatt, óvadék ellenében
szabadlábra helyezték. A júliusi ítélethirdetés után Zentai
úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy az öt évig tartó eljárás "pokoljárás" volt az ő és családja számára. Érzéseit leírhatatlannak nevezte. Küzdelme a
kiadatás ellen több mint 200 ezer ausztrál dollárjába került,
felemésztette minden megtakarítását. A hétfői meghallgatáson
McCusker ügyvéd kérte a bíróságot, hogy mondja ki: a kiadatás
lehetőségére vonatkozó miniszteri döntés semmis, Zentai szabad,
már nem kell óvadékot fizetnie azért, hogy szabadlábon lehessen,
valamint azt, hogy az állam köteles maradéktalanul megtéríteni
védencének azokat a perköltségeit, amelyek a Magyarországnak
való kiadatása ellen indított fellebbezéseivel jártak. Az
ausztrál állam jelezte, hogy a perköltségek 50 százalékát
volna hajlandó állni. Az ügyvéd kéréseire válaszul McKerracher
szövetségi bíró fenntartotta magának a döntés jogát ezekben,
és ha dönt, attól számítva 21 napja van az államnak arra,
hogy fellebbezzen ellenük. Zentai fia, Ernie Steiner a meghallgatás
után elmondta: eddig sem Magyarország, sem az ausztrál állam
nem jelezte, hogy fellebbezni akarna. A jeruzsálemi Simon
Wiesenthal Központ a júliusi ítélet után azonnal bírálta azt, megállapítva, hogy Ausztrália az egyetlen
nyugati demokrácia, amely egyetlen náci háborús bűnös ellen
sem folytatott le sikeres eljárást, jóllehet a második világháborút
követően több száz náci emigrált az országba. A központ igazgatója,
Efraim Zuroff felszólította a magyar és az ausztrál hatóságokat,
hogy tegyenek meg mindent a "szerencsétlen döntés" megváltoztatása érdekében.
google.com
|