November 15, 2010
google.com
Zentai nem követel kártérítést jogellenes fogva tartásért

Malcolm McCusker közlését a Sydney MorningHerald című ausztrál újság, illetve az ABC televízió ismertette. Az ügyvéd tudatta a bírósággal, hogy bár ezért nem követelnek kártérítést, soha nem volt indokolt védencét kiadatási őrizetbe helyezni. Zentai az idén sikerrel fellebbezett az ellen a belügyminiszteri döntés ellen, hogy kiadható Magyarországnak. Kiadatását Brendan O,Connor ausztrál belügyminiszter 2009. november 12-én hagyta jóvá, miután az illetékes ausztrál bíróságok megállapították, hogy fennállnak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei fellebbezést nyújtottak be a szövetségi bírósághoz a miniszteri döntés ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán kihallgatni akarták. Ezenkívül a kormány nem vette figyelembe a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál állampolgárként 60 évig példamutató életet élt - érveltek. A Neil McKerracher vezette perthi szövetségi bíróság július elején azzal az indokkal adott helyt a fellebbezésnek, hogy a belügyminiszternek módja lett volna másképp is dönteni, de ez ügyben rosszul tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás elrendelését - állapította meg McKerracher. A magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az MTI kérdésére áprilisban azt közölte, hogy a vádemelés nem feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének. A gyanú szerint Zentai 1944 novemberében Budapesten két társával megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt a bántalmazásba. Zentai ártatlannak vallja magát, azt állítja, hogy a kérdéses időpontban nem volt Budapesten. A magyar állam 2005 tavaszán kérte Zentai kiadatását. Ezt követően tartóztatták le Perthben. Az ausztrál igazságszolgáltatás hosszú eljárás végén helyt adott a magyar kérelemnek, és Zentait tavaly októberben kiadatási őrizetbe helyezte. December közepén azonban egészségi állapota miatt, óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A júliusi ítélethirdetés után Zentai úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy az öt évig tartó eljárás "pokoljárás" volt az ő és családja számára. Érzéseit leírhatatlannak nevezte. Küzdelme a kiadatás ellen több mint 200 ezer ausztrál dollárjába került, felemésztette minden megtakarítását. A hétfői meghallgatáson McCusker ügyvéd kérte a bíróságot, hogy mondja ki: a kiadatás lehetőségére vonatkozó miniszteri döntés semmis, Zentai szabad, már nem kell óvadékot fizetnie azért, hogy szabadlábon lehessen, valamint azt, hogy az állam köteles maradéktalanul megtéríteni védencének azokat a perköltségeit, amelyek a Magyarországnak való kiadatása ellen indított fellebbezéseivel jártak. Az ausztrál állam jelezte, hogy a perköltségek 50 százalékát volna hajlandó állni. Az ügyvéd kéréseire válaszul McKerracher szövetségi bíró fenntartotta magának a döntés jogát ezekben, és ha dönt, attól számítva 21 napja van az államnak arra, hogy fellebbezzen ellenük. Zentai fia, Ernie Steiner a meghallgatás után elmondta: eddig sem Magyarország, sem az ausztrál állam nem jelezte, hogy fellebbezni akarna. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ a júliusi ítélet után azonnal bírálta azt, megállapítva, hogy Ausztrália az egyetlen nyugati demokrácia, amely egyetlen náci háborús bűnös ellen sem folytatott le sikeres eljárást, jóllehet a második világháborút követően több száz náci emigrált az országba. A központ igazgatója, Efraim Zuroff felszólította a magyar és az ausztrál hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a "szerencsétlen döntés" megváltoztatása érdekében.

google.com