Heteken belül ratifikálhatja a Szerbia és az EU közötti társulási és stabilitási egyezményt a magyar parlament, mondta Martonyi János külügyminiszter. Az azonban továbbra is nyitott kérdés marad, hogy mennyire terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, hogy a magyar hatóságok tétlenségükkel 2006 óta gyakorlatilag védelmet biztosítanak a második világháború újvidéki mészárlások egyik életben lévő felelősének. Úgy tűnik, mintha a hivatalos szervek kimondatlanul arra várnának, hogy a most 96 éves Képíró halálával magától „megoldódjon” a kínos ügy. A hivatalos szervekkel ellentétben a Budapesten élő háborús bűnös azonban nem tétlenkedik: beperelte vádlóit. Az ügy nemzetközi visszhangot váltott ki, miközben Magyarországon csend van a Képíró kontra Zuroff per körül, melynek decemberben lesz a következő bírósági fordulója.

„Minden szemetet le kell úsztatni”

Képíró Sándor neve 2006-ban bukkant fel újra, amikor a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff levélben fordult a magyar hatóságokhoz a korábban már többször elítélt egykori csendőr százados újvidéki mészárlásban betöltött szerepével kapcsolatosan.

Képíró részt vett 1942-ben a Magyar Hadsereg és csendőrség három napos újvidéki razziájában, amelyben több mint 3300 szerbet, zsidókat, gyerekeket és egyéb „gyanús személyeket” lőttek agyon, majd löktek a fagyott folyón ütött lékekbe. Képíró még 1943-ban azt vallotta, hogy elöljárója az első eligazítás alkalmával egyértelműen fogalmazott: "tisztogatás van és minden szemetet le kell úsztatni." Képíró és társait már 1944-ben, valamint 1946-ban is elítélte a bíróság, a verdikt végrehajtását csak a náci megszállás valamint az egykori csendőr hosszú emigrációja akadályozott meg. Képíró 1996-ban tért vissza Magyarországra, de ahogy ügyvédje is megerősítette, előtte alaposan utánajárt, hogy zajlik-e ellene bármilyen eljárás múltja miatt.

Négy éves huzavona

A 2006 augusztusában elindított ügyben csak 2009. szeptember 14-én tudott dönteni a Budapesti Nyomozó Ügyészség, ekkor gyanúsította meg háborús bűnök elkövetésével Képíró Sándort. A folyamat elhúzódásában az is szerepet játszott, hogy időbe telt, míg eldöntötte a Fővárosi Bíróság, hogy az 1944-es ítélet végrehajtható-e egyáltalán.

2007-ben a bíróság végül az ítélet végrehajtatlanságát mondta ki – egy 1944-es semmisségi határozatra hivatkozva. Azonban a döntés egy új eljárásnak nyitott utat – amire viszont majdnem három évet kellett várni. Az atv.hu kérdésére az ügyben eljáró egyik ügyvéd elmondta, hogy az ügyészség tevékenységébe az eljárás megkezdése után a feljelentő nem tekinthet bele, ezért a késedelem okát sem tudja kommentálni. Véleménye szerint azonban az is lassíthatta a folyamatot, hogy az 1946-os ítélettel kapcsolatban számos dokumentumot kellett Szerbiából átkérni, mivel azoknak sem a Magyar Országos Levéltárban, sem a Budapesti Fővárosi Levéltárban nem bukkantak nyomára.

Szerbia: „tarthatatlan állapot”

A szerb külügyminisztérium még 2006-ban értesült Képíró Sándorról és másik két társáról, amikor Zuroff Jeruzsálemben átadta Vuk Draskovics külügyminiszternek a terhelő dokumentumokat. Draskovics azokat azonnal továbbította a belgrádi igazságügyi tárcának, de közleményben hangsúlyozta, hogy Képíró bíróság elé állítása elsősorban a magyar igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik. (És egy újvidéki beszédében utalást is tett arra, hogy tarthatatlan állapot az, hogy az 1942-es vérengzés végrehajtóinak egyike szabadon jár-kel Budapesten.) A magyar fővárosban viszont a szerb sürgetés ellenére lassan őröltek a malmok.

A késedelem, valamint a legújabb fejlemények, hogy a volt csendőr százados becsületsértésre hivatkozva visszaperelte a nácivadászt, komoly felháborodást keltett. Képíró még az Emberi Jogok Európai Bíróságához is felterjesztette ügyét a Nemzeti Jogvédő Alapítvány segítségével, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. szakaszára hivatkozva, mert indoklása szerint az ellene folyó rágalomhadjárat többek között az egykori csendőrségre is rossz fényt vet.

Bírálat Moszkvából: „Elfogadhatatlan a magyar eljárás”

Az ügyben a Nácik Nélküli Világért (NNV) elnevezésű, 28 ország 120 antifasiszta és náciellenes szervezetét tömörítő nemzetközi emberi jogi mozgalom a héten közleményt adott ki, amelyben elsősorban az igazságszolgáltatás lassú ütemét sérelmezte, és azt, hogy a bíróság helyt adott a becsületsértési keresetnek.

A lapunk által megkérdezett ügyvéd szerint azonban a bíróság köteles iktatni az ügyet, ellenben lehetősége van eldönteni, hogy megvárja az ügyészség döntését, vagy pedig megpróbálja a saját keretei között eldönteni a rágalmazási ügyet. A bíróság az utóbbi megoldás mellett döntött, amit a nemzetközi emberi jogi mozgalom erős kritikával illetett.
Boris Spiegel, az NNV mozgalom egyik vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a Nürnbergi perek kezdetének 65. évfordulóján, Európa szívében élő náci bűnösök, akik emberek ezrei haláláért felelnek, nyugodtan felhasználhassák az igazságszolgáltatási rendszert az őket felelősségre vonó személyekkel szemben.

Zuroff a volt csendőr ügyével kapcsolatosan azt állítja, hogy Magyarországon nincs meg a politikai akarat, hogy Képíró bíróság elé kerüljön, az állam nehezen néz szembe a múlt bűneivel, ezért odázza el a felelősségre vonást. A késedelmen és a rágalmazási per iktatásán felháborodott NNV nemzetközi emberi jogi mozgalom pedig felszólított minden antifasiszta és a nácizmus terjedése ellen küzdő szervezetet, hogy támogassa Zuroff és a Wiesenthal központ tevékenységét.