A háborús bűnökért elítélt Képíró Sándor becsületsértésért perli Efraim Zuroffot, mert a holokausztkutató háborús bűnösnek nevezte.

Péntek délelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott a per, melyben a magánvádló Képíró Sándor becsületsértéssel vádolja Efraim Zuroffot, a holokausztkutatás doktorát. Zuroff 2007-ben két újságcikkben és a budapesti Élet Menete rendezvényen mondott beszédében is azt állította, Képíró háborús bűnös, sőt a Zuroff által vezetett Simon Wiesenthal Intézet 2007-ben publikált tízes listáján az ötödik legkeresettebb náci háborús bűnösként szerepeltette.

3300 civil áldozat

A most 96 éves, jogász végzettségű Képíró 1942-ben a Magyar Királyi Csendőrség tisztjeként vett részt az újvidéki népirtásban. A razzia január 21-én kezdődött, Képírót – századosként – a kutató járőrök közé osztották be. Kaptak egy hosszú névsort, melyben a letartóztatandók adatai szerepeltek, de emellett őrizetbe kellett venni azokat a személyeket is, akik nem tudták kellőképpen igazolni magukat, vagy partizángyanúsnak találtak. Az „újvidéki razziának” nevezett megtorlások során a későbbi hivatalos magyar adatok szerint a honvéd- és csendőralakulatok 3340 elsősorban szerb polgári lakost gyilkoltak meg, köztük 729 nőt, 299 idős embert és 147 gyermeket. A halottak között volt mintegy 700 zsidó származású személy is.

Elítélték majd rehabilitálták

A vérengzés a második világháború idején is botrányt kavart, ezért Horthy Miklós 1943 decemberében bíróság elé állíttatta a legfőbb felelősöket. Képíró 10 év börtönbüntetést kapott, egy ideig a Margit körúti fogdában raboskodott, ám 1944-ben – a német megszállást követően - a honvédelmi miniszter befolyására eltörölték az ítéletet, Képírót és néhány csendőrtársát rehabilitálták és előléptették. 1946-ban újabb eljárás indult ellene, a Népbíróság 14 év börtönre ítélte háborús bűnök miatt, ám Képíró akkor már nem élt Magyarországon. 1996-ban tért haza, azóta háborítatlanul él Budapesten, a Frankel Leó úton.

A nácivadász

A „nácivadász” Simon Wiesenthal holokauszt túlélőként a második világháború után kezdte el a bujkáló náci háborús bűnösök felkutatását és bíróság elé állítását. Az általa alapított és róla elnevezett intézet Wiesenthal 2005-ös halála óta is folytatja a munkát. Igazgatója, Efraim Zuroff a Markó utcai bíróságon, pénteken elmondta: Képíró Sándorról 2006-ban szereztek – véletlenszerűen - tudomást egykori csendőrtársától. Felkutatták, meggyőződtek személyazonosságáról, beszerezték a szükséges bizonyítékokat, majd a magyar hatóságoknál kezdeményezték Képíró ítéletének végrehajtását. Mivel azonban azt a választ kapták, hogy az ítéletet törölték, Zuroffék most azt szeretnék elérni, hogy az el nem évülő cselekmények elkövetésével vádolható Képírót állítsák bíróság elé. E törekvés egyik eszköze a politikai nyomásgyakorlás, amire azért van szükség, mert Magyarország is azon országok egyike, ahol a jogi keretek ugyan adottak a náci háborús bűnösök felelősségre vonásához, a politikai akarat azonban hiányzik. A nyomásgyakorlás egyik eleme volt, hogy 2007-ben – fél évvel azt követően, hogy a hatóságokhoz fordult, ám az ügyben nem történt érdemi előrelépés – Zuroff a Képíró által per tárgyává tett két nyilatkozatot adta a Népszavának, illetve beszélt róla az Élet Menete rendezvényen.

Szerepcsere

Noha a becsületsértési perben Képíró a magánvádló és Zuroff a vádlott, a pénteki tárgyaláson felcserélődtek a szerepek. Zuroff beszédéből kirajzolódott az 1942-es újvidéki mészárlás és Képíró szerepe. Képíró ügyvédje mindössze egyetlen dologra várt választ Zurofftól: mennyi pénzt fizettek Képíró kézre kerítéséért. Zuroff elmondta, bár van keretük honorálni a használható információk forrásait, Képíró esetében nem volt szükséges fizetni.
Zuroff emlékeztetett rá: az elmúlt évtizedek során felkutatott és bíróság elé állíttatott több száz náci háborús bűnös közül egy sem bizonyult ártatlannak.

Életmentő háborús bűnös?

A ma is jó egészségnek örvendő Képíró a bíró kérdésére előadta, ő csupán parancsot teljesített, nem ölt meg senkit, és az igazoltatásokban sem vett részt, mert feladata az igazoltatást végző csendőrök ellenőrzése volt. Sőt, állította, egy családot éppen ő mentett meg a biztos haláltól. Ügyvédjéhez fordulva Képíró azt mondta: erkölcsi elégtételt akar, "ez a minimum." A tárgyalóteremből kifelé menet egy újságíró kérdésére kijelentette: nem bánt meg semmit, nem terheli semmilyen felelősség. Ugyanakkor megtiltotta, hogy arcát felismerhető módon mutassák a felvételeken.

A bíróság decemberben folytatja a tárgyalást, amikor a valóság bizonyítására kerül sor.

Efraim Zuroff az atv.hu-nak azt mondta, semmilyen érzelmet nem táplál Képíró iránt, a háborús bűnösök kézre kerítése és bíróság elé állítása pedig elsősorban az adott ország érdeke.

atv.hu