62
éve nem sikerül felelősségre vonni Zentai Károlyt, aki a
gyanú szerint 1944-ben meggyilkolt egy zsidó fiatalembert.
Tavaly úgy tűnt, az ausztrál hatóságok kiadják Magyarországnak
az ott élő Zentait, ám néhány hete fordult a kocka: a férfi
fellebbezett, és nyert. A „nácivadász” Efraim Zuroff most
Navracsics Tibor segítségét kéri.
Két magyar, Képíró Sándor és Zentai Károly is szerepel a Simon Wiesenthal Központ
által nyilvánosságra hozott, a legkeresettebb náci háborús
bűnösöket tartalmazó listán. Az első helyen Képíró Sándor
áll, aki a szervezet szerint 1942 januárjában, Újvidéken
legalább 1200 civil meggyilkolásában vett részt. A csendőrtisztet
a szervezet 2006 nyarán találta meg Budapesten. A férfi
ellen a magyar hatóságok már három éve nyomoznak „de azt
még mindig nem fejezték be” - írta a Központ.
Hiányzó zsidócsillag miatt ölt?
A lista hetedik helyén is egy
magyar áll: a jelenleg Ausztráliában élő Zentai Károlyt
azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben, Budapesten harmadmagával
megölte Balázs Péter 18 éves zsidó fiatalembert, mert az
nem viselte a sárga csillagot. Zentai tagadja a vádat,
és évek óta küzd az ausztrál bíróságokon a kiadatása ellen,
amelyet a magyar kormány 2005-ben kérelmezett. (Már 1948-ban
elfogatóparancs volt érvényben Zentai ellen, majd a Fővárosi
Bíróság Katonai Tanácsa nemzetközi körözést adott ki ellene.)
Brendan O'Connor ausztrál belügyminiszter
2009. november 12-én hagyta jóvá a most 88 éves férfi kiadatását,
miután az illetékes ausztrál bíróságok megállapították,
hogy fennállnak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei
azonban fellebbezést nyújtottak be a szövetségi bírósághoz
a miniszteri döntés ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás,
mert Zentait Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg
semmivel, csupán kihallgatni akarták. Ráadásul a bíróság
nem vette figyelembe a döntésnél a gyanúsított egészségi
állapotát és azt sem, hogy ausztrál állampolgárként 60
évig példamutató életet élt.
2010 július 2-án egy ausztrál
bíróság elutasította a magyar hatóságok kérelmét a gyanúsított
kiadatására. A The Australian című lap szerint a perthi
szövetségi bíróság azzal az indokkal adott helyt a Zentaiék
fellebbezésének, hogy a belügyminiszternek módja lett volna
másképp is dönteni, de az ügyben rosszul tájékoztatták.
A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás elrendelését
- állapította meg Neil McKerracher bíró.
Náci menedék?
A jeruzsálemi Simon Wiesenthal
Központ élesen bírálta az ítéletet, megállapítva, hogy
Ausztrália az egyetlen nyugati demokrácia, amely egyetlen
náci háborús bűnös ellen sem folytatott le sikeres eljárást,
jóllehet a második világháborút követően több száz náci
emigrált az országba.
Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója július
21-én levélben fordult Navracsics Tibor Közigazgatási és
Igazságügyi miniszterhez.
Az atv.hu-nak is eljuttatott levéleben
Zuroff azt írja: „Amint azt Ön bizonyára tudja, a döntés
fő indoklása az volt, hogy bár Zentait Magyarországon kell
kihallgatni, itt egyelőre nincs ellene semmilyen vád. Ez
valójában csupán formalitás, mivel amennyire tudni vélem,
a magyar törvények szerint akkor lehet csak gyilkossággal
megvádolni egy személyt, ha az fizikailag Magyarországon
tartózkodik. Teljesen abszurd lenne azt feltételeznünk,
hogy a budapesti főügyészség úgy kért volna Zentai hivatalos
kiadatását, hogy közben nem rendelkezik komoly bizonyítékokkal
arra vonatkozólag, hogy köze volt egy 18 éves magyar állampolgár,
Balázs Péter 1944. november 8-i meggyilkolásához. Kérem,
hogy mihamarabb intézkedjen a Perth-i bíróság határozata
elleni fellebbezés ügyében, és hozzon meg minden szükséges
intézkedést annak érdekében, hogy végre bíróságon tisztázódjanak
a súlyos vádak Zentai ellen, és amennyiben bűnösnek találják,
meg lehessen tenni a jogszerű lépéseket”.
Arról nincs információnk, hogy
a miniszter miként reagál Zuroff levelére.
Az ausztráloknál a labda?
A Hetek című lap megkeresésére
ugyanakkor a minisztériumban azt közölték, hogy a legutóbbi
ausztrál határozat nem jogerős, ugyanis az azt hozó bíróság
az eljárásban résztvevő feleket további indítványok előterjesztésére
hívta fel, amelyre - a képviselő ausztrál központi hatóság
tájékoztatása szerint – megfelelő határidőt biztosított,
amely két, két és fél hónap.
Az eljárásban a Magyar Köztársaságot
az ausztrál központi hatóság képviseli, így az ügy jelen
szakaszában érdemi intézkedés megtételére kizárólag az
ausztrál hatóságnak van lehetősége. Amennyiben bármilyen
indítvány benyújtása érdekében újabb információra, további
adatokra lenne szükségük, a vonatkozó nemzetközi szerződés
alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot fogják
megkeresni.
atv.hu
|