Zentai-ügyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium péntek délben kapta meg az ausztrál szövetségi bíróság írásba foglalt és indokolt határozatát, jelenleg a 97 oldalas dokumentumot értelmezik és értékelik - közölte a minisztérium kormányzati kommunikációs államtitkársága pénteken az MTI megkeresésére.

Ausztrál hírportálok pénteken jelentették, hogy a háborús bűnökkel vádolt, Ausztráliában élő Zentai Károly (Charles Zentai) sikerrel fellebbezett az ellen a miniszteri döntés ellen, amelynek értelmében kiadható volt a magyar igazságszolgáltatásnak. Az MTI megkeresésére a kommunikációs államtitkárság közölte: az ausztrál szövetségi bíróság írásba foglalt és indokolt határozatát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium péntek délben kapta meg. "Az ítélet 97 oldal terjedelmű, ennek átvizsgálása, értelmezése és értékelése több napot vesz igénybe, és azt ráadásul az illetékes ausztrál minisztérium is vizsgálja" - tették hozzá, megjegyezve, hogy az ítéleti indoklás részletes megismerését követően tudják kommentálni a döntést.

Zentai Károly ellen a Simon Wiesenthal Központ tett feljelentést, amelynek alapján a magyar katonai ügyészség vizsgálta az ügyet. A Budapesti Katonai Ügyészség gyanúja szerint Zentai Károly 1944. november 8-án a magyar királyi hadsereg tiszthelyetteseként egy budapesti laktanyában többedmagával megkínozta és meggyilkolta a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Zentai tagadja a vádat, azt hangoztatva, hogy már a Balázs Péter halála előtti napon elhagyta Budapestet.

A magyar állam 2005 tavaszán kérte Zentai kiadatását. Ezt követően tartóztatták le Perthben. Az ausztrál igazságszolgáltatás hosszú eljárás végén helyt adott a magyar kérelemnek, és Zentait tavaly októberben kiadatási őrizetbe helyezték. December közepén azonban egészségi állapota miatt, óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A tavaly októberi döntés ellen Zentai ügyvédei fellebbeztek, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán kihallgatni akarták. Ezenkívül a kormány nem vette figyelembe a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál állampolgárként 60 évig példamutató életet élt - érveltek.

A The Australian című lap szerint a perthi szövetségi bíróság pénteken azzal az indokkal adott helyt a fellebbezésnek, hogy a belügyminiszternek módja lett volna másképp is dönteni, de ez ügyben rosszul tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás elrendelését - állapította meg Neil McKerracher bíró.

A magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az MTI kérdésére még áprilisban azt közölte, hogy a vádemelés nem feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének: "A magyar-ausztrál kiadatási szerződés 5. cikkének 2. pontja alapján egyértelmű, hogy a kiadatási kérelem előterjesztésének büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye, ha a kiadni kért személyt gyanúsítják vagy vádolják bűncselekmény elkövetésével." Az ausztrál jog szerint azonban a kiadni kért személy a belügyminiszter határozatának bírósági felülvizsgálatát is kérheti - tette hozzá akkor az IRM.

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ pénteki közleményében élesen bírálta az ausztrál ítéletet, megállapítva, hogy Ausztrália az egyetlen nyugati demokrácia, amely egyetlen náci háborús bűnös ellen sem folytatott le sikeres eljárást, jóllehet a második világháborút követően több száz náci emigrált az országba. A központ igazgatója, Efraim Zuroff nyilatkozatában megállapítja: "A Zentai-ügy is megmutatja, hogy az ausztrál igazságszolgáltatás képtelen megérteni, mennyire fontos és sürgető a holokauszt bűnével gyanúsítottak bíróság elé állítása." Zuroff felszólítja a magyar és az ausztrál hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a "szerencsétlen döntés" megváltoztatása érdekében.

hvg.hu