A
háborús bűnökkel vádolt és Ausztráliában élő Zentai Károly
(Charles Zentai) sikerrel fellebbezett az ellen a miniszteri
döntés ellen, amelynek értelmében kiadható volt a magyar
igazságszolgáltatásnak.
Zentai ügyvédjei azzal érveltek, hogy ügyfelüket egészségi állapota nem teszi
alkalmassá a Magyarországra utazásra. Néhány órával a bírósági
ítélet pénteki meghozatala előtt a 88 éves férfi családja
nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek szerint Zentai
nemrég agyvérzést szenvedett, és több bordája eltört -
olvasható az ABC News honlapján.
Zentai kiadatását Brendan O,Connor ausztrál belügyminiszter 2009. november 12-én
hagyta jóvá, miután az illetékes ausztrál bíróságok megállapították,
hogy fennállnak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei
fellebbezést nyújtottak be a szövetségi bírósághoz a miniszteri
döntés ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait
Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán
kihallgatni akarták. Ezenkívül a kormány nem vette figyelembe
a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál
állampolgárként 60 évig példamutató életet élt - érveltek.
A The Australian című lap szerint
a perthi szövetségi bíróság pénteken azzal az indokkal
adott helyt a fellebbezésnek, hogy a belügyminiszternek
módja lett volna másképp is dönteni, de ez ügyben rosszul
tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás
elrendelését - állapította meg Neil McKerracher bíró.
HIRDETÉS
A jeruzsálemi Simon Wiesenthal
Központ pénteki közleményében élesen bírálta az ítéletet,
megállapítva, hogy Ausztrália az egyetlen nyugati demokrácia,
amely egyetlen náci háborús bűnös ellen sem folytatott
le sikeres eljárást, jóllehet a második világháborút követően
több száz náci emigrált az országba. A központ igazgatója,
Efraim Zuroff nyilatkozatában megállapítja: "A Zentai-ügy is megmutatja, hogy az ausztrál igazságszolgáltatás képtelen megérteni,
mennyire fontos és sürgető a holokauszt bűnével gyanúsítottak
bíróság elé állítása." Zuroff felszólítja a magyar és az ausztrál hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent
a "szerencsétlen döntés" megváltoztatása érdekében.
A magyar Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium (IRM) az MTI kérdésére áprilisban azt közölte,
hogy a vádemelés nem feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének: "A magyar-ausztrál kiadatási szerződés 5. cikkének 2. pontja alapján egyértelmű,
hogy a kiadatási kérelem előterjesztésének büntetőeljárás
lefolytatása céljából akkor van helye, ha a kiadni kért
személyt gyanúsítják vagy vádolják bűncselekmény elkövetésével." Az ausztrál jog szerint azonban a kiadni kért személy a belügyminiszter határozatának
bírósági felülvizsgálatát is kérheti - tette hozzá akkor
az IRM.
A gyanú szerint Zentai 1944 novemberében
Budapesten két társával megvert és megkínzott egy zsidó
fiatalembert, aki belehalt a bántalmazásba. Zentai ártatlannak
vallja magát, azt állítja, hogy a kérdéses időpontban nem
volt Budapesten.
A magyar állam 2005 tavaszán kérte
Zentai kiadatását. Ezt követően tartóztatták le Perthben.
Az ausztrál igazságszolgáltatás hosszú eljárás végén helyt
adott a magyar kérelemnek, és Zentait tavaly októberben
kiadatási őrizetbe helyezték. December közepén azonban
egészségi állapota miatt, óvadék ellenében szabadlábra
helyezték.
A pénteki ítélethirdetés után
Zentai úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy az öt évig tartó
eljárás "pokoljárás" volt az ő és családja számára. Érzéseit leírhatatlannak nevezte. Küzdelme a
kiadatás ellen felemésztette minden megtakarítását - mondta.
nol.hu
|