Háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki Képíró Sándor volt csendőrtisztet a Budapesti Nyomozó Ügyészség, mivel a gyanúsított osztaga négy civilt lőtt le Újvidéken 1942-ben. Az erről szóló dokumentumban Képíró társtettesként szerepel, tette a büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. A Mazsihisz és a Wiesenthal Központ is üdvözölte a hatóságok eljárását.

Példaértékű lehet, ha Képíró Sándort háborús bűntette miatt elítéli az igazságszolgáltatás – nyilatkozta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a távirati irodának annak kapcsán, hogy a volt csendőrtisztet háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség. „Elítélése azt is megmutathatja, hogy akik most követnének el ilyen cselekményeket, azoknak sem lesz mentség sem húsz év múlva, sem hetven év múlva” – mondta. Közlése szerint a Mazsihisz évek óta követelte a megfelelő fórumokon jogászai segítségével, hogy Képíró Sándort vonják mihamarabb büntetőjogi felelősségre az újvidéki vérengzésben betöltött szerepe miatt. A Mazsihisz elnöke úgy gondolja, a magyar hatóságok „eddig indokolatlanul késlekedtek”, azonban „most végre megtették azt a lépést, ami szükséges volt ahhoz, hogy a 95 éves férfit gyanúsítottként hallgatták ki”. Ez a lépés mindenki előtt nyilvánvalóvá teheti, hogy a háborús bűnök elkövetőit az egyes államok most és a jövőben is üldözik, akkor is, ha a gyilkosságok óta hat és fél évtized telt el – mutatott rá. Feldmájer reményét fejezte ki, hogy a bíróság megállapítja Képíró bűnösségét ugyanúgy, ahogy ezt megtették hasonló korú elkövetőkkel szemben Németországban is. „Az idő múlása nem lehet mentség ilyen szörnyű bűntettekre” – fogalmazott. Egyúttal azzal kapcsolatban is bizakodásának adott hangot, hogy a többi háborús bűnössel szemben is „hasonló eréllyel jár majd el a magyar hatóság”, másrészt pedig a bíróság megakadályozza, hogy a gyanúsított külföldre szökjön. Feldmájer szerint egyébként a Magyarországról származó háborús bűnösök száma tíz és húsz közé tehető jelenleg.

A Mazsihisz elnöke elmondta, Képírót azzal vádolják: nem tartotta vissza a rábízott katonai egységeket attól, hogy tömeggyilkosságokat kövessenek el 1942-ben Újvidéken. Képíró következetesen tagadja, hogy ő bárkit is megölt volna, holott nem is az a vád ellene, hogy saját kezűleg ölt meg embereket, hanem az, hogy nem akadályozta meg, hogy a vezetése alatt álló csapatok a vérengzést végrehajtsák – fejtette ki Feldmájer.

„Hamis állításokról van szó.” Ezt már Zétényi Zsolt, Képíró ügyvédje nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. Közölte: védence azért tett vallomást, hogy tisztázza az ártatlanságát. Arról, hogy pontosan mivel tisztázta magát Képíró, az ügyészség a nyomozás érdekében nem adhat felvilágosítást, Zétényi Zsoltot pedig nem tudtuk elérni. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak csak annyit mondott: a gyanúsított vallomást tett, amelyben nem ismerte el bűnösségét, és egyúttal panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen. Ami pedig az ügyvédnek az ártatlanság bizonyítására tett utalását illeti, Skoda azt mondta: az ügyészségi nyomozók feladata most éppen az, hogy megvizsgálják, elemezzék a védekezés során előadottakat. A szóvivő megjegyezte: korábban tévesen közölték, hogy az ügyészség a gyanúsított házi őrizetére tett volna javaslatot, valójában az enyhébb kényszerintézkedésnek számító lakhelyelhagyási tilalmat indítványozták, ám ezt a bíróság elutasította, amit viszont ők megfellebbeztek. Kérdésünkre kitért arra is: a gyanúsított korára tekintettel nem küldtek idézést, illetve nem rendőri kísérettel vitték kihallgatásra, hanem az ügyészségi nyomozók mentek ki a lakására, és „bekísérték”. A vallomástétel és kényszerintézkedési indítvány elutasítása után a vádlott távozhatott, és egyelőre szabadlábon védekezhet.

A nácivadászként emlegetett dr. Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója lapunkhoz eljuttatott közleményében üdvözölte a magyar hatóságok eljárását. Zuroff megjegyezte: Képíró az eddigi legidősebb személy, akit valaha is háborús bűnök elkövetésének gyanújával hallgattak ki. Emlékeztetett: Képíró 1942 januárjában Újvidéken „vitathatatlanul részt vett hozzávetőleg 1300 zsidó, roma és szerb civil megölésében”. Mint az igazgató közleményében kifejtette, az idő nem csorbítja a bűnöket. Képíró neve egyébként az igen „előkelő” második helyen szerepel Zuroff azon listáján, amely a legkeresettebb náci háborús bűnösöket gyűjti össze.

nepszava.hu