Példaértékű lehet, ha Képíró Sándort
háborús bűntette miatt elítéli az igazságszolgáltatás - mondta
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
(Mazsihisz) elnöke annak kapcsán, hogy a volt csendőrtisztet
háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt hétfőn gyanúsítottként
hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
Elítélése azt is megmutathatja, hogy akik most követnének
el ilyen cselekményeket, "azoknak
sem lesz mentség sem húsz év múlva, sem hetven év múlva" - mondta. Közlése szerint a Mazsihisz évek óta követelte a megfelelő fórumokon
jogászai segítségével, hogy Képíró Sándort vonják mihamarabb
büntetőjogi felelősségre az újvidéki vérengzésben betöltött
szerepe miatt. Úgy gondolja, a magyar hatóságok "eddig indokolatlanul késlekedtek", azonban "most végre megtették azt a lépést, ami szükséges volt, hogy gyanúsítottként hallgatták
ki".
Ez a lépés mindenki előtt nyilvánvalóvá teheti, hogy a háborús
bűnök elkövetőit az egyes államok most és a jövőben is üldözik,
akkor is, ha a gyilkosságok óta hat és fél évtized telt el
- mutatott rá. Feldmájer Péter reményét fejezte ki, hogy
a bíróság megállapítja Képíró bűnösségét, ugyanúgy, ahogy
ezt megtették hasonló korú elkövetőkkel szemben Németországban
is. "Az
idő múlása nem lehet mentség ilyen szörnyű bűntettekre" - fogalmazott.
Egyúttal azzal kapcsolatban is bizakodásának adott hangot,
hogy a többi háborús bűnössel szemben is "hasonló
eréllyel jár majd el a magyar hatóság", másrészt pedig a bíróság megakadályozza, hogy a gyanúsított külföldre szökjön.
Feldmájer Péter szerint a Magyarországról származó háborús
bűnösök száma 10 és 20 közé tehető jelenleg.
Mint mondta, Képírót azzal vádolják: nem tartotta vissza
a rábízott katonai egységeket attól, hogy tömeggyilkosságokat
kövessenek el 1942-ben Újvidéken. Képíró ugyanakkor azzal
védekezik, hogy a vérengzés előtti értekezleten írásban kérte
a parancsot, amit azonban nem kapott meg, ennek ellenére
történtek meg a szörnyűségek.
Képíró következetesen tagadja, hogy ő bárkit is megölt volna,
holott nem is az a vád ellene, hogy saját kezűleg ölt meg
embereket, hanem az, hogy nem akadályozta meg, hogy a vezetése
alatt álló csapatok a vérengzést végrehajtsák. Egyébként
1944-ben már egyszer elítélték őt ezért, ám amikor a németek
1944. március 19-én megszállták Magyarországot, az ítéletet
megsemmisítették - folytatta.
Azzal kapcsolatban, hogy Képíró Sándor a mai napig a Frankel
Leó utcai zsinagógával szemben lakik, azt mondta: a gyanúsított
nap mint nap szembesülhet azzal, hogy dacára az ő és a hozzá
hasonló háborús bűnösök tevékenységének, egy virágzó életet
élő zsinagóga található éppen a lakása közelében.
Képíró Sándor a bűncselekményt társtettesként követte el
1942. január 23-án Fővárosi Főügyészség közlése szerint;
az általa vezetett járőrosztag tagjai - a gyanúsított által
beosztottjaihoz továbbított parancs alapján - az úgynevezett "újvidéki
tisztogatás" során Újvidéken négy civilt lelőttek. Az ügyészség indítványozta a gyanúsított
házi őrizetét, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság
elutasított.
A gyanúsított cselekménye a büntető törvénykönyv szerint "egyéb
háborús bűntettnek" minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús
bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal
Központ állított össze. A feltételezett náci háborús bűnösöket
felkutató szervezet szerint a 95 éves férfi a világháború
után büntetlen maradt, bár 1942-ben magyar csendőrtisztként
Újvidéken részt vett több mint ezer zsidó, roma és szerb
civil megölésében. Képíró Sándor a háború után évtizedekig
Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra.
hvg.hu
|