El kell ítélni Képíró Sándort, aki katonatisztként 1942 januárjában részt vett az újvidéki vérengzésben, melynek során 3309 embert gyilkoltak meg, többségük zsidó és szerb volt - mondta Efraim Zuroff, a náci világháborús bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ vezetője csütörtökön Budapesten egy kerekasztal-beszélgetésen.

A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány és a MENSCH Nemzetközi Alapítvány nemzetközi antirasszista hónapjának rendezvényén egyébként megjelent a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány képviselője is, akik "palesztin holokauszt" feliratú képet mutattak fel a résztvevők előtt. Efraim Zuroff a beszélgetés során kijelentette: a magyar kormánynak lépnie kell a háborús bűnössel szemben, kezdeményeznie kell a per újratárgyalását, és újra meg kell hozni a megfelelő ítéletet.

Képíró Sándor annak ellenére, hogy még a második világháború idején bírósági ítélet született ellene, ma is Magyarországon él, büntetlenül. A felmentését Magyarország német megszállásának köszönhette 1944-ben, a második világháború vége után pedig Ausztriában, majd Argentínában élt, onnan jött Magyarországra 1996-ban - közölte. Mint Efraim Zuroff elmondta, Magyarországon máig nem találták meg Képíró Sándor 1943-as ítéletét, ezért Szerbiában kutatott utána, ahol meglelte. Jelenleg két éve tart a nyomozás Képíró ellen Magyarországon, ám nem született ellene ítélet, ezért Magyarországot a Simon Wiesenthal Központ, mint fogalmazott, "megbuktatta emberiség elleni bűntettek üldözésének elmaradása miatt".

Kitért arra is, hogy Zentai Károly háborús bűnös perére Ausztráliában kerül sor május 11-én. Előreláthatóan, ha "megfelelő ítélet születik, az ausztráliai belügyminiszter kérni fogja kiadatását" Magyarországnak. Mint mondta, Zentai Károly a holokauszt idején megölte Balázs Péter 18 éves diákot 1944. november 8-án azért, mert nem viselte a Dávid-csillagot. Zentai lerángatta áldozatát a budafoki villamosról, és egy félreeső helyen két tettestársával megölte.

A Simon Wiesenthal Központ vezetője szerint el kellett volna ítélni a 2006-ban meghalt Polgár Jánost is, aki a Szálasi rezsim alatt a nyilaskeresztes ifjúsági mozgalmat irányította. Ő nyíltan tagadta, hogy a Nyilaskeresztes Párt székházában, a budapesti Andrássy út 60. szám alatt bármiféle bűntettet elkövettek volna. Róla azt is lehet tudni, hogy zsidó nőket erőszakolt meg, meztelenül a Dunához vitette, majd megölte, illetve megölette őket.

Beszámolt arról, hogy Izraelben a jom hasoá, azaz a holokauszt emléknapján, kedden, közzétették éves jelentésüket, amelyben az egyes országok náci háborús bűnösöket felkutató tevékenységét értékelték. Kiemelte, hogy 2001 óta összesen 76 esetben hoztak ítéletet háborús bűnösökkel szemben, és jelenleg is több száz per van folyamatban. Arról is beszélt, hogy az utóbbi két évben 205 új nyomozást indítottak el. Meglátása szerint "nem a bizonyítékok prezentálása a legnehezebb, hanem az, hogy az adott országban a tárgyalásokhoz a kellő politikai támogatást megkapják".

Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora a hangsúlyozta: "a holokauszt tagadása Magyarország gyalázata", ami arra vezethető vissza, hogy Magyarországon a holokauszt történetét nem dolgozták fel megfelelő mélységben. Megemlítette, hogy Magyarország már 1941-ben, német segítség nélkül irtott ki zsidókat az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban. Megjegyezte: "Magyarország nem mutogathat másra, és amíg fajgyűlöletéből ki nem gyógyul, gazdasági felemelkedésre sem számíthat, és nem lesz becsülete a kultúrnépek között". Hozzátette: a kereszténység nevében bocsánatot kell kérni, mert "az egyházak cinkosai voltak az akkori rendszernek, és nem álltak oda az üldözöttek mellé".

mult-kor.hu