El kell ítélni Képíró Sándort, aki
katonatisztként 1942 januárjában részt vett az újvidéki vérengzésben,
melynek során 3309 embert gyilkoltak meg, többségük zsidó
és szerb volt - mondta Efraim Zuroff, a náci világháborús
bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ vezetője csütörtökön
Budapesten egy kerekasztal-beszélgetésen.
A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány és a MENSCH
Nemzetközi Alapítvány nemzetközi antirasszista hónapjának
rendezvényén egyébként megjelent a 64 Vármegye Ifjúsági
Mozgalom néhány képviselője is, akik "palesztin
holokauszt" feliratú képet mutattak fel a résztvevők előtt.
Efraim Zuroff a beszélgetés során
kijelentette: a magyar kormánynak lépnie kell a háborús bűnössel
szemben, kezdeményeznie kell a per újratárgyalását, és újra
meg kell hozni a megfelelő ítéletet.
Képíró Sándor annak ellenére, hogy
még a második világháború idején bírósági ítélet született
ellene, ma is Magyarországon él, büntetlenül. A felmentését
Magyarország német megszállásának köszönhette 1944-ben, a
második világháború vége után pedig Ausztriában, majd Argentínában
élt, onnan jött Magyarországra 1996-ban - közölte.
Mint Efraim Zuroff elmondta, Magyarországon
máig nem találták meg Képíró Sándor 1943-as ítéletét, ezért
Szerbiában kutatott utána, ahol meglelte. Jelenleg két éve
tart a nyomozás Képíró ellen Magyarországon, ám nem született
ellene ítélet, ezért Magyarországot a Simon Wiesenthal Központ,
mint fogalmazott, "megbuktatta emberiség elleni bűntettek üldözésének elmaradása miatt".
Kitért arra is, hogy Zentai Károly
háborús bűnös perére Ausztráliában kerül sor május 11-én.
Előreláthatóan, ha "megfelelő ítélet születik, az ausztráliai belügyminiszter kérni fogja kiadatását" Magyarországnak. Mint mondta, Zentai Károly a holokauszt idején megölte Balázs
Péter 18 éves diákot 1944. november 8-án azért, mert nem
viselte a Dávid-csillagot. Zentai lerángatta áldozatát a
budafoki villamosról, és egy félreeső helyen két tettestársával
megölte.
A Simon Wiesenthal Központ vezetője
szerint el kellett volna ítélni a 2006-ban meghalt Polgár
Jánost is, aki a Szálasi rezsim alatt a nyilaskeresztes ifjúsági
mozgalmat irányította. Ő nyíltan tagadta, hogy a Nyilaskeresztes
Párt székházában, a budapesti Andrássy út 60. szám alatt
bármiféle bűntettet elkövettek volna. Róla azt is lehet tudni,
hogy zsidó nőket erőszakolt meg, meztelenül a Dunához vitette,
majd megölte, illetve megölette őket.
Beszámolt arról, hogy Izraelben a
jom hasoá, azaz a holokauszt emléknapján, kedden, közzétették
éves jelentésüket, amelyben az egyes országok náci háborús
bűnösöket felkutató tevékenységét értékelték. Kiemelte, hogy
2001óta összesen 76 esetben hoztak ítéletet háborús bűnösökkel
szemben, és jelenleg is több száz per van folyamatban. Arról
is beszélt, hogy az utóbbi két évben 205 új nyomozást indítottak
el. Meglátása szerint "nem a bizonyítékok prezentálása a legnehezebb, hanem az, hogy az adott országban
a tárgyalásokhoz a kellő politikai támogatást megkapják".
Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző
Főiskola rektora a hangsúlyozta: "a holokauszt tagadása Magyarország gyalázata", ami arra vezethető vissza, hogy Magyarországon a holokauszt történetét nem
dolgozták fel megfelelő mélységben. Megemlítette, hogy Magyarország
már 1941-ben, német segítség nélkül irtott ki zsidókat az
ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban.
Megjegyezte: "Magyarország
nem mutogathat másra, és amíg fajgyűlöletéből ki nem gyógyul,
gazdasági felemelkedésre sem számíthat, és nem lesz becsülete
a kultúrnépek között". Hozzátette: a kereszténység nevében bocsánatot kell kérni, mert "az egyházak cinkosai voltak az akkori rendszernek, és nem álltak oda az üldözöttek
mellé".
Frőhlich Róbert főrabbi, dandártábornok
elmondta, hogy félti a demokráciát, az országot és a gyülekezetét
a magyarországi szélsőséges események miatt, melynek során "eljuthatunk egy anarchikus országba, ahol minden érték megszűnik". A legutóbbi, tiszalöki gyilkosságra reagálva kijelentette: "mi 10 millióan képtelenek vagyunk egymás mellett toleranciában élni, pedig a
gyűlölség semmi jóra nem vezet, és nem jó se annak, akit
gyűlölnek, és annak sem, aki gyűlöl, mert az megmérgezi az
életet, főleg akkor, ha a gyűlöletet nem lehet megmagyarázni".
Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti
képviselő kifejtette: az idegengyűlölet butaságból ered,
a rasszizmus egyik forrása a szegénység, a legjobb antirasszizmus
pedig a jó szociálpolitika. Utalt arra, hogy a határon túli
magyaroknak kifejezetten árt a magyarországi szélsőjobb előretörése,
mert az ottani magyarellenes politikát táplálja.
A beszélgetés végén, a már említett,
Izrael-ellenes feliratot felmutató fiatalok közé tartozók
kérdésére Frőhlich Róbert kijelentette: a zsidók rengeteget
tettek a magyar kultúra fejlődéséért, a zsidóktól nem kell
félteni az országot, mert ők mindig érte, és soha nem ellene
dolgoztak.
echotv.hu
|